2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az egyik dolgozónk az év elején írásban nyilatkozott arról, hogy ne vegyük figyelembe nála az adójóváírást, mivel nősülni készül, és eladja a lakását. Sajnos a lakásra eddig nincs vevő. Ha az év végéig nem tudja eladni, akkor megfelel a feltételeknek, és járna neki az adójóváírás. Van-e lehetőség arra, hogy az év vége előtt helyesbítsük a levonást?

Kérdés: A 2002. évi pénzmaradvány jóváhagyására az önkormányzati rendeletben az alábbiak szerint került sor: Képződött Pénzmaradvány- Normatív Jóváhagyott pénz- elvonás visszafizetési pénz- maradvány kötelezettség maradvány Polgármesteri 10 183 23 192 -2 884 hivatal Intézmények 102 789 10 125 92 664 Hogyan kell nyilvántartásba venni, igénybe venni 2003-ban a pénzmaradványt az intézményeknél, illetve a polgármesteri hivatalnál? A polgármesteri hivatal és az intézmények mely tételeknek csinálhatnak előirányzatot?

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?

Kérdés: Költségvetési szerv egyaránt használ vonalas telefonkészüléket, előfizetéses és kártyás mobiltelefonokat. A telefonköltséget milyen feltételek mellett számolhatja el a költségvetési szerv adómentesen? Hívószám-részletezés hiányában minden esetben (vonalas, mobil) meg kell-e fizetni az adót (szja stb.) a teljes telefonköltség után?

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?

Kérdés: Felújítás alkalmával kb. 3 részletben fizetek. Az 1., 2. részlet előleg, a 3. végszámla. Mikor kell a felújítást ráaktiválni pl. az épületre vagy a gépre? Amikor elkészült, birtokba vettük, vagy minden számla könyvelésekor? Azért fontos ez a dátum, mivel most már napra számoljuk az écs-t. Egyébként a még előlegként átutalt összeget, hogyan kell könyvelni? Milyen naplót és milyen főkönyvi számlát használunk? Ez a kérdés eddig azért nem volt érdekes, mert egész évre, illetve negyedévente lehetett écs-t elszámolni.

Kérdés: Pedagógusok külföldi tanulmányúton vesznek részt. A kiadásokat az intézmény költségvetési pénzből fizeti. Terheli-e az iskolát valamilyen fizetési kötelezettség (pl. adó, tb stb.)?

Kérdés: A Ktv. 49/G. § (1) bekezdés alapján a köztisztviselőket ruházati költségtérítés illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pontja szerint a költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes a ruházati költségtérítés. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót? Az elszámolás milyen bizonylat alapján történik?

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?