2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Egyre nagyobb az önkormányzatunk által fenntartott óvodákban az óvodapedagógus- és az SNI-sek fejlesztésével kapcsolatos gyógypedagógus-munkaerőhiány. Ennek kapcsán a fenntartó felajánlotta az intézményeknek (csak az óvodáknak), hogy azon dolgozók, akik önként vállalják, hogy óvodapedagógus- (pl. jelenleg közvetlen segítők) vagy gyógypedagógus- (pl. jelenleg óvónők) képzésre beiratkoznak jelenlegi munkakörük ellátása mellett, megtéríti a képzéssel kapcsolatos költségeiket. Ez a költségtérítés több dolgot jelent, van, akinél tandíjat, van, akinél a tankönyvek, jegyzetek árát 30.000 forintig (munkavállaló szempontjából nettó összeg), és a képzéssel kapcsolatos utazási költségeket. Az egyértelmű, hogy iskolarendszerű képzésről lévén szó, a tandíj és a tankönyvek beszerzéséhez nyújtott támogatás bérként adózik, és ahhoz, hogy a munkavállalónak ezt teljes egészében meg tudjuk téríteni, fel kell bruttósítanunk, és úgy kell számfejteni munkaviszonyból származó jövedelemként. A képzéssel kapcsolatos útiköltség elszámolható-e hivatali, üzleti utazásként (pl. kiküldetési rendelvénnyel), tekintettel arra, hogy a képzésen való részvétel a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történik (a képzés befejeztével a képzés időtartamának megfelelő ideig az új végzettségével a munkáltató tevékenységét fogják szolgálni)? Vagy ilyen esetben az útiköltség megtérítése is része a munkáltató által nyújtott támogatásnak, és emiatt munkaviszonyból származó jövedelemként adózik?

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet részére is ki kell fizetni?

Kérdés: Alapítványunk 6 havi lejáratú diszkontkincstárjegyet vásárolt augusztus hónapban, lejárat 2024. január hó. Vásárláskori érték 17 300 Ft, lejáratkori névérték 18 000 Ft. A bank által kiállított értékpapírszámla-kivonat szerint nyilvántartott értékpapír-állomány december 31-én várhatóan 17 800 Ft. Milyen értéken kell a mérlegben szerepeltetni az értékpapírt? El kell-e számolni a vásárlás és a fordulónap közötti árfolyamnyereséget, kell-e időbeli elhatárolásba vonni?

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
– a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
– a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
– T 3657 – K 495 159 678
– T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?

Kérdés: A hivatal, volt dolgozója temetésére, koszorút vásárol. Ez reprezentációként könyvelendő-e? Ha nem, akkor milyen rovatra kell elszámolni? Adókötelezettség terheli-e?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló gazdasági társaság (100%-ban áll az önkormányzat tulajdonában) egyszerűsített végelszámolással megszűnik. A várható bevételeket és kiadásokat számításba véve előreláthatólag közel 40 millió forint vagyona marad a kft.-nek, amelyből a pótbefizetéseket (amelyet az önkormányzat mint tulajdonos az évek során befizetett) "visszakapja" az önkormányzat. A pótbefizetések visszafizetése után maradt nyereség, amely körülbelül 2 millió forint, osztalék címén kerül az önkormányzathoz. Milyen módon kell könyvelni ezen tételeket, és terheli-e az önkormányzatot az osztalék után befizetési kötelezettség?

Kérdés: A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?