2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók – ún. külső étkezők – étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.

Kérdés: Központi költségvetési szerv kormányhatározat alapján egy multifunkcionális sportközpont építtetője. Az érintett ingatlan (terület) tulajdonosa a helyi önkormányzat, amelynek a beruházás tárgyát képező sportközpontot befejezetlen beruházásként átadja. Az építtető ebben az esetben a beruházás áfáját hogyan számolja el?

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: Települési önkormányzat főállású polgármesterének felesége lehet-e az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója? (A végzettsége megfelelő.) Mit jelent ilyen esetben az összeférhetetlenség? Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület nevezi ki, a képviselő-testület a munkáltató, és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorolja a polgármester. Ha az óvoda igazgatója (saját felesége) esetében ezt a jogot az alpolgármester gyakorolja, az szabályos-e?

Kérdés: A köztisztviselő havonta illetményre jogosult, melyet havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. A köztisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni, hogy a tisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az Áht. alapján a személyi juttatásokkal kapcsolatos számfejtési és kifizetőhelyi feladatok ellátása és a bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítése a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történik.
Mi a teendő abban az esetben, ha a havi bérjegyzéken nem a köztisztviselő kinevezése szerinti, azaz a törvényesen neki járó bruttó illetmény elszámolása szerepel, hanem annál több vagy kevesebb? Ha kevesebbet vagy többet vagyunk kénytelenek utalni, az vitához vezet a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a köztisztviselő részére jogszerűen járó bruttó illetménynél magasabb illetmény szerepel az elszámolási jegyzéken, hogyan jár el szabályosan a munkáltató, ha egyértelműen meg tudja állapítani, hogy helytelen az elszámolás?

Kérdés: A helyi nemzetiségi önkormányzat vezető tisztségviselői (elnök, elnökhelyettes) és tagjai saját tulajdonú gépjármű használatával az önkormányzat tevékenységével összefüggő feladatokat látnak el.
A hivatali célból megtett kilométerekre belföldi kiküldetési rendelvény alapján a nemzetiségi önkormányzat elszámolja:
– a 60/1992 (IV. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint meghatározott üzemanyag-mennyiség, valamint a NAV hivatalos honlapján közzétett, az adott hónapra érvényes üzemanyagár figyelembevételével meghatározott üzemanyagköltséget, továbbá
– a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséget.
A nemzetiségi önkormányzatok vezetői tisztségviselői és tagjai tiszteletdíj nélkül látják el tisztségüket. Tiszteletdíj hiányában a KIRA rendszerben jogviszony nem rögzíthető. Tiszteletdíj nélkül technikai jogviszony rögzítése lehetséges, azonban ebben az esetben a 45743 kódszámú, Útiköltség kiküldetési rendelvény alapján jogcím nem adható fel.
A fenti feltételek mellett a nemzetiségi önkormányzat milyen módon (milyen jogviszony és milyen jogcím rögzítésével) tud eleget tenni jelentési kötelezettségének a KIRA rendszerben?
Továbbá, szükséges-e jelenteni a KIRA rendszerben a belföldi kiküldetési rendelvénnyel elszámolt, a fent részletezett értékhatárokat meg nem haladó hivatali célú utazás költségét, tekintettel arra, hogy e költségek a Dologi kiadások között a K341-es Kiküldetések kiadásai rovaton kerülnek elszámolásra?
Szükséges-e a repülős utazás költségének jelentése a KIRA rendszerben, ha a polgármester külföldi hivatalos útjára repülővel utazik, és a repülőjegyről a légitársaság az önkormányzat nevére számlát állít ki, melyet a Dologi kiadások között a K341 Kiküldetések kiadásai rovaton számolunk el?

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?