2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Vállalkozási maradvány felhasználható-e alaptevékenységhez kapcsolódó céljuttatásra?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény vagyunk. A központosított közbeszerzés kiterjed a mobiltelefon-szolgáltatásra is. A közbeszerzés keretében három évre az önkormányzat szerződést kötött a szolgáltatóval, és intézményünk ennek kapcsán 76 db készüléket kapott a szolgáltatótól. A készüléket ingyen kaptuk, a számlán feltüntetett értéket (kb. 15 000 Ft) engedménnyel csökkentették, így a fizetendő összeg 0 Ft. A számviteli törvény a vételár fogalmát ugyan pontosan definiálja, ez alapján a vételár ugyan 0 Ft, de az új költségvetési számvitel szerint minden olyan eszközt, amit 1 éven túl használunk, tárgyi eszközként kell bevételezni, és amennyiben az eszközt térítésmentesen kapjuk, akkor a bekerülési érték az akkor érvényes piaci ár. Kérem tájékoztatásukat, hogy a fenti esetben a készülékeket 0 Ft értéken vagy piaci értéken kell bevételezni?

Kérdés: Ha az önkormányzat tulajdonában lévő óvodai intézménye számára éven belül elhasználódó eszközöket (pl.: játékok, kifestők, műanyag poharak, evőeszközök, törölközők) kerülnek beszerzésre, annak hogyan történik az elszámolása? Helyesen járunk-e el, ha a K31-re könyveljük egyből, és innen az 5-ös költségek közt egyből leírjuk, vagy esetlegesen a K31 után a 2-es számlaosztálykészletek között kell-e nyilvántartani? Milyen nyilvántartást kell róla vezetni? Kérjük a könyvelés helyes levezetését!

Kérdés: Befogadott visszatérítendő támogatások, kölcsönök (B15) esetén hogyan tudom az elköltendő kiadási rovatokhoz rendelni az átutalt összeget?
A kormányrendelet szerint a kapott támogatást egyszerre kell könyvelni a bevételi oldalon teljesítésként (B15), illetve a kiadási oldalon a visszafizetés előírásaként (K505).
Hogyan tudom az előirányzat-változást bejelenteni, ha például a K311-es rovaton szeretném felhasználni?

Kérdés: Intézményünk az étkezési térítési díjakat a tagintézményekben kijelölt napokon készpénzfizetési számla ellenében szedi be. Egy-egy napon jelentős összegű térítési díjat szedünk be. Helyesen járunk-e el, ha a kolléganő a beszedett díjakat összesítve egyenesen az intézmény bankszámlájára fizeti be, vagy keresztül kell futtatnunk a pénztáron is?

Kérdés: Településellátó szervezetünk épülete az önkormányzat tulajdonában van. Ezen épület gázkazánját fogja az önkormányzat kicseréltetni, és a gázellátó hálózatot és fűtési rendszert is átalakíttatja egyúttal. Az épület része a fűtési rendszer, tehát az épületre fogjuk aktiválni a beruházás értékét (tervek, kivitelezési számlák értéke). Kell-e az épület értékét csökkentenünk egyúttal a kiszerelt kazán valamilyen módon becsült értékével, hiszen jelenleg a könyveinkben csak az épület értéke szerepel, amelyben a régi kazán értéke is benne van? Helyénvaló-e, ha ezentúl az épületfelújításként kezelt beruházás értéke az épület értékcsökkenésének mértékével, tehát 50 év alatt íródik majd le?

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: Egyik intézményünk "A köznevelési és kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása" című nyertes pályázat keretében a projektvezetői feladatokat egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés keretében végezteti el. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy az elvégzett feladatok ellenértéke az egyéni vállalkozó által benyújtott számla ellenében kerül kifizetésre. Továbbá tartalmazza, hogy a vállalkozó a megbízási időszakra vonatkozóan útiköltség-díjazásban részesül. A szerződés nem tartalmaz a költségtérítések kifizetésével kapcsolatban további információkat. Egyéni vállalkozónak hogyan lehet útiköltség-térítést fizetni?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?

Kérdés: Hivatalunk megbízási szerződéssel foglalkoztatta volt dolgozóját, aki a nők negyven-éves öregségi nyugdíjában részesül jelenleg. (A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be.) A megbízási díjból a kincstár pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vont le, arra hivatkozással, hogy az érintett még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Helyesen járt el a kincstár?

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?