1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?

Kérdés: Önkormányzatunk egy (korlátozottan forgalomképes) kétszintes épület első emeletét (amely régen könyvtárként működött) és egy ráépítendő új szintet lakások kialakítására és új lakások építésére kívánja meghirdetni. Az önkormányzat nem pénzbeli értéket kér az értékesítés során, hanem a kialakítandó lakások közül szeretne egy vagy két lakást ellenértékként értékegyeztetéssel megszerezni. Hogyan járjon el az önkormányzat, hogy az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségünk tekintetében jogszabálykövetőek legyünk? A volt könyvtár értékesítését 27%-os áfafizetési kötelezettség terheli, míg az új lakások esetében 5%-os áfafizetési kötelezettség van még az idei évben.

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő ravatalozó használatáért a temettetők részére áfás számlát állít ki. A befizetett áfát megfizetjük a NAV részére. Az önkormányzat alanya az általános forgalmi adónak, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységünkre az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. A ravatalozóval kapcsolatos költségek áfáját levonásba helyezhetjük-e?

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?

Kérdés: Egy kft. elnyerte önkormányzatunk illetékességi területén a városi helyi személyszállítási közszolgáltatást. A város és a kft. között létrejött szerződés szerint a város a bérletek ára és egyéb bevételek, valamint az állami támogatáson felüli igazolt költségeket megtéríti a kft. részére. A kft. a szolgáltatási díját milyen áfakulccsal kell, hogy kiszámlázza a város felé? A kft. szerint ez a szolgáltatás a 27%-os áfakulcs alá tartozik. Önkormányzatunk támogatásként kezelné, és pénzeszközátadás címén adná át mint közszolgáltatási támogatás. A kft. szerint ez egy szolgáltatás, melyet támogatásként nem lehet juttatni még akkor sem, ha azt az önkormányzat a közfeladat ellátására tekintettel adja is.

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő közhasznú kft., mely áfaalany, új kisteher-autót kényszerül beszerezni. Ehhez nem rendelkezik elegendő forrással. Hogyan tud az önkormányzat forrást biztosítani a kft. részére anélkül, hogy áfát kelljen fizetni utána? Tagi kölcsön is szóba jöhet ez esetben, vagy csak az apport?

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett alanyi adómentes adóalany a jövőben a webshopján keresztül a világ minden részébe, így az Európai Unió tagállamaiba is értékesít termékeket, elsősorban magánszemélyek (nem adó-alanyok) részére. Egyéb tevékenysége nincs. Azért, hogy ne kelljen minden tagállamban adóalanyként bejelentkeznie, és minden tagállamban külön bevallani és befizetni az értékesítés után az áfát, az adóalany regisztrálni fog Magyarországon az OSS-be, és az OSS egyablakos rendszeren keresztül fogja bevallani és befizetni valamennyi érintett tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítés után az áfát.
Vonatkozik az eltérő teljesítési helyet megállapító 49/A. § az alanyi adómentes adóalanyra is? Ettől a speciális szabálytól el lehet térni? Más tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítések után levonhatja az adóalany az áfát [esetleg az Áfa-tv. 121. § a) pontja alapján]?

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv némi áfás bevétellel rendelkezik, alaptevékenységének finanszírozását az egyik minisztérium biztosítja. Az alaptevékenységét ingyenesen nyújtja. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 5. sz. mellékletében meghatározott bevételalapú arányosítás abban az esetben, ha nincs áfamentes ellenérték? Az intézményfinanszírozás a fő forrás.