85 talált állásfoglalás az értesítés kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézményünk egy pályázaton több ezer eurót nyert, melyre euróalapú devizaszámlát kellett nyitnunk. A gazdasági események könyvelése forintban történik, hogyan és milyen főkönyvi számlákra? Árfolyamveszteség vagy árfolyamnyereség esetén hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A közterület-használati díj határozat alapján került megállapításra, de nem lett kiszámlázva. A "bérlő" nem fizette meg az összeget. Ha ez a tartozás 2002. évben keletkezett, és azóta 2009. év elején egyenlegközlőben került kiértesítésre az illető, hogy mennyivel tartozik (tértivevénnyel), akkor ez a tartozás elévült? Ki lehet számlázni még ezt a tartozást, vagy már nincs is értelme?

Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?

Kérdés: Tudomásunk szerint ismét változik a személyi jövedelemadó megállapításának rendszere 2009-től, bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás. Mit jelent ez pontosan, ki választhatja, és milyen határidőket kell figyelni?

Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és – mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt – a cégbírósághoz is?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében kedvezményezettként támogatást nyert. A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 100 százaléka. A számlák támogatási összegének kifizetése az irányító hatóság lebonyolítási számlájáról közvetlenül a szállítók részére történik. A kiadások és bevételek pénzforgalom nélküli tételként az alábbiak: A kiadások elszámolása – közgazdasági osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 1-5. Ki ei. telj. számlái – K 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – funkcionális osztályozás szerinti kiadások elszámolása T 662. Struk A tám. Ki – K 1-5. Átvezetési számlák – ha eszközbeszerzés történt, állományba vétele T 1-2. Eszköz állományi számlája – K 4122. Tőkeváltozások (pénzf) kötelezettség kivezetése T 441. Szállítók – K 4122 Tőkeváltozások (pénzf) Az IH/KSZ-től kapott támogatás elszámolása (IHSZ-értesítés alapján) közgazdasági osztályozású bevételek elszámolása T 499. Pénzforg. nél. B és Ki sajátos elsz. – K 46422 Működési célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból – K 46522. Felhalm. célú támogatásértékű bevétel fejezeti kezelésű előirányzatból funkcionális osztályozású bevételek elszámolása T 479. Tám. PÁ átvezetési számlája – K992. Alaptev. szakfeladatának bevételei Kérdésünk: A pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolásához kapcsolódik-e előirányzat-módosítás? A könyvelési tételeknek meg kell-e jelenniük a pénzforgalmi jelentésben?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató abban az esetben, ha a dolgozó nem hajlandó átvenni a felmentését? A szabadságát töltő dolgozóval hogyan kell közölni a felmentést?