506 talált állásfoglalás az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?

Kérdés: Létezik-e olyan jogszabály, ami előírja, hogy például egy iskolai konyhán dolgozó közalkalmazott minden munkában töltött napon köteles az intézményben étkezni, vagy csak az intézmény belső szabályzatai határozhatják meg a "kötelező étkezők" körét? Ha van ilyen szabályozás, akkor milyen lehetőség van arra, hogy valamilyen kedvezményt kaphassanak az intézmény dolgozói? Jelenleg a vendégebéddel azonos a dolgozói ebéd ára.

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk. Intézményünk saját konyhát üzemeltet, és az étkeztetésre normákat állapítunk meg. Kérdésem az lenne, hogy e feltételek mellett kell-e intézményünknek önköltség-számítási szabályzatot készítenie, és amennyiben nem, akkor mely szabályzatban kell rögzítenünk a szellemi és anyagi infrastruktúra igénybevételének, költségei megtérítésének módját?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Gyermekotthonunk részben a gyermekvédelmi, részben a szociális törvény alá tartozik. Azt szeretném megtudni, hogy kötelező-e közbeszerzésen keresztül beszerezni az élelmiszereket? Úgy tudom, ha csak gyermekvédelmi törvény alá tartoznánk, akkor nem kellene, de nálunk a szociális törvény szerinti fogyatékosok ellátása miatt ez már nem igaz.