Köztisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolásának időpontja

Kérdés: A Kttv. 119. §-a alapján: "A kormánytisztviselő az I. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett." Ezt a rendelkezést a törvény alkalmazni rendeli önkormányzati köztisztviselőkre is. A szakirányú felsőfokú iskolai végzettség megszerzése esetén a kinevezés módosításánál a diploma kiállításának vagy a diploma munkáltató részére történő bemutatásának időpontja az irányadó? Például a köztisztviselő a diploma megszerzésének időpontjában nem rendelkezett az előírt nyelvvizsgával, diplomáját átvenni nem tudta, majd később megszerezte a nyelvvizsgát, amelyről szóló bizonyítványt leadta a felsőoktatási intézményben, ahol ezt követően kiállították részére az oklevelet, de azt kettő hónappal később adták át neki. A köztisztviselő csak ezt követően tudta bemutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a végzettséget igazoló okiratot.
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselőt/köztisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén az iskolai végzettségének és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. A Kttv. 119. §-a szerint a kormánytisztviselő/köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Egyetemi rendezvények adózása

Kérdés: A köz- és felsőoktatási intézmények által szervezett rendezvények adómentességével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy gólyatáborban ételt, italt adómentesen adhatunk-e a leendő hallgatóknak?
Részlet a válaszából: […] ...jogcím az Szja-tv. 1. sz. melléklete 8.43. pontja szerint a hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalók képzésének adózása I.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.Iskolarendszeren kívüli az olyan képzés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
Kapcsolódó címkék:      

Besorolás egyetemi alapképzés alapján

Kérdés: Egyetemi oklevél címen kiadott diploma alapján, amely az egyetem egyik karának adott tagozatán, szakán történő egyetemi alapképzésről szól, besorolható-e a közalkalmazott a "H" fizetési osztályba?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Az alapképzésben szerzett diploma a korábbi főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Besorolás technikusi szakképesítés alapján

Kérdés: Műszaki előadó kollégánk 1989 decemberében szerzett gépkarbantartó, -javító technikusi képesítést. Bizonyítványában 5.10 szám található azonosító számként. Az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg 54-es szintként van megjelölve a technikus végzettség [emelt szintű szakképesítés (technikum)]. A kollégát helyesen soroljuk-e be a Kjt. szerinti "E" kategóriába?
Részlet a válaszából: […] ...melléklete alapján). Az "E" fizetési osztályba sorolást az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítés, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettség, továbbá az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.Továbbra sem minősül bevételnek, illetve jövedelemnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Egyetemi pályafelújítás

Kérdés: Egy városi diáksport-egyesület (egyesület) egy – a városban telephellyel rendelkező – felsőoktatási intézmény (egyetem) vagyonkezelésében (egyébként pedig az állam tulajdonában) lévő – jelenleg az egyetem egyik kollégiuma mögötti szabadtéri füves labdarúgópályát és salakos futópályát tartalmazó – ingatlanán műanyag borítású futó- és távugrópályát szeretne kialakítani. A tervezett atlétikai beruházás részben a Magyar Atlétikai Szövetség által az egyesület részére nyújtott, másrészt a város önkormányzata által biztosított támogatásból valósulna meg. A beruházás megvalósításának és a támogatások felhasználásának előfeltétele az egyetem atlétikai beruházáshoz történő hozzájárulása, valamint az ingatlanhasználat feltételeinek megállapodásban történő rögzítése (mely még folyamatban van). Az értéknövelő beruházásként megvalósuló atlétikai pálya a magyar állam tulajdonába és az egyetem vagyonkezelésébe kerülne? Miként kell nyilvántartásba venni az egyesület, illetve az egyetem részéről a beruházást? Az egyesület által kötendő támogatási szerződés – így a támogatás nyújtásának – egyik feltétele, hogy a műanyag burkolatú atlétikai pálya használatát az egyetem – az egyetemi oktatás keretében zajló órarendi oktatáson kívüli szabad időszakokban – az egyesület részére ("térítésmentesen") 15 éven át biztosítja (nyilván egyesületi sportcélra). A fenti ingatlanberuházás és az azt követő ingatlanhasználat az Áfa-tv. szempontjából hogyan kezelendő és miként bizonylatolandó? (Az egyesület alanyi adómentes adószámmal rendelkezik, az egyetem a bérbeadást áfaköteles tevékenységként végzi.)
Részlet a válaszából: […] Az egyetem vagyonkezelésében lévő pálya a magyar állam tulajdona, amely felett a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az állami vagyonra a 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címkék:    

Lakosságnak nyújtott csekély értékű ajándék

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlanonként egy-egy naptárat ajándékozott a község lakosainak, továbbá a községben élő, valamint bejáró gyerekeknek (iskolába/óvodába) 3500 Ft értékű ajándékcsomagot adott (szociális rászorultságtól függetlenül mindenkinek), melyet a bölcsődések a bölcsődei ünnepségen, az óvodások az óvodai ünnepségen, az iskolások az iskolai ünnepségen kaptak meg. A fenti gazdasági események reprezentációnak, üzleti ajándéknak, csekély összegű ajándéknak vagy adómentes juttatásnak minősülnek-e? A KIRA-ban rögzíteni kell-e őket?
Részlet a válaszából: […] ...4.13. pontja szerint adómentes a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat által a tanuló, hallgató részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Az érintett érettségivel nem rendelkezik, azonban az Nktv. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rovatrend

Kérdés: Az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat önkormányzati ösztöndíjrészét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére utalja át. Helyes-e a K506 rovat használata (ebből: központi költségvetési szervek) az önkormányzatnál? Elszámolható-e a kiadás a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímmel szemben? Milyen kormányzati funkción kell megjeleníteni a kiadást?
Részlet a válaszából: […] ...Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: ösztöndíjrendszer) az adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
5
6
7
20