338 talált cikk a felújítás kifejezésre

Kérdés: Támogatott beruházást kezdtünk, aminek csak az 5% saját részét kell utalni a kivitelezőnek, a többit az elszámolás után fogja megkapni. A számlát nekem mint önkormányzatnak nyújtja be a kivitelező, nettó számlát, mivel fordított áfa alá tartozik a felújítás. Az áfát be kell fizetni 15 napon belül a teljesítést követően az APEH-nak, ami eleve 25%, és bevallani. Hogy fog ez a könyvelésemben megjelenni, mikor én csak a számlát tudom felvinni a nyilvántartásokban, valamint az áfa befizetését pénzforgalmilag, de az áfa alapjából csak az 5%-ot, a beruházás saját erejét fizetem ki?

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, egy ügyfélszolgálati irodát bérelünk. Ezt az irodát szeretnénk felújítani saját költségünkön – külső szállítóval –, mert a bérbeadó (önkormányzat) ezt nem tudja fizetni. A felújítás értékét beszámítanák a bérleti díjba. Kérnénk állásfoglalásukat a megfelelő számviteli elszámolásról!

Kérdés: Önkormányzatunk helyi nyilvános közbeszerzési eljárásokat folytat le, melyeket meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítőben. Ennek jelentős, adott esetben több mint 100 ezer forintos költsége van. A pályázati dokumentációt az önkormányzat árulja egy projekt költségének százalékban meghatározott áráért. A kérdésünk az, hogy ez a hirdetési költség részét képezi-e majd a projekt bekerülési költségének (jellemzően építési beruházásról van szó), illetve hogy a tenderdokumentáció ára áfaköteles-e akkor is, ha maga a beruházás után az áfát az önkormányzat nem igényli vissza (pl. oktatási intézmény felújítása, csapadékvíz-csatorna építése vagy gépjárműbeszerzés), vagy pedig áfakörön kívüli bevétel?

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 63. §-a tartalmazza a felújításokra vonatkozó szabályokat. A hivatkozott jogszabályhely alapján lehetőség van arra, hogy az irányító szerv a felújításokat központilag kezelje. Az Ámr. 63. § (2) bekezdéséből csak annyit lehet megtudni, hogy központosított kezelés esetén az irányító szerv meghatározza a célokat, és a felújítással érintett költségvetési szerv részére év közben előirányzat-módosítással biztosítja a fedezetet. A felújítás előirányzatainak központosított kezelése esetén a felújítási munkákat végző vállalkozóval ki köti meg (és ki veszi kötelezettségbe) a vállalkozási szerződést, az irányító szerv vagy a felújítással érintett költségvetési szerv?

Kérdés: Intézményünk 2006. és 2007. évben elkezdett egy épületfelújítást. Az engedélyezési terv elkészült, a 127 főkönyvi számlán szerepelnek ezek az összegek. Sajnos pénzhiány miatt a felújítás nem fog megvalósulni. Mi a teendő? A 127 főkönyvi számlán szereplő tételeket hogyan és hová kell könyvelni?

Kérdés: Az önkormányzat egy közművet üzemeltetésre átadott egy zrt.-nek, amelynek ellenértékét általános forgalmi adó terheli. Ezzel együtt a zrt.-nél működik egy Pénzügyi Alap, amely alapba az önkormányzat fizet bizonyos összeget az esetleges felújításokra olyan módon, hogy a zrt. által az üzemeltetésért fizetett összeget a cég egyből az alapba fizeti be. Az esetleges felújítások elvégzése az önkormányzat kötelezettsége, az alap létrehozása tulajdonképpen azért történt, hogy amikor a zrt. – az önkormányzat nevében – a gyakorlatban lebonyolítja a felújítást, akkor annak költségét abból közvetlenül rendezni tudja. Helyesen járunk-e el, ha az üzemeltetésre átadásért járó összeget áfával terhelten számlázzuk a zrt.-nek?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő lakásokat, illetve a lakóházak aljában lévő üzlethelyiségeket felújíttatja. Mind a lakásokat, mind pedig az üzlethelyiségeket bérbe adja. Az önkormányzat mind a lakóingatlan, mind pedig az egyéb ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. Levonásba helyezhetjük-e a felújítás során áthárított adót? (A felújítás nem engedélyköteles.)

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.