669 talált cikk a foglalkoztatott kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál mind a piaci, mind a parkolási díjat beszedő kollégák hétvégi munkát is ellátnak. A dolgozók nem végeznek rendkívüli munkát, heti negyven óra a munkaidejük, de a parkolási rendeletnek, illetve a piacüzemeltetési szabályzatban foglalt nyitvatartási időpontoknak megfelelően vasárnap, illetve munkaszüneti napokon is folyik munkavégzés. A parkolási rendelet szerint díjfizetési kötelezettség hétfőtől péntekig 8.00-18.00 óráig, szombaton 8.00-18.00 óráig, vasárnap 8.00-18.00 óráig van a kijelölt parkolási zónákban. A dolgozók ezen időszakban kerülnek beosztásra. A munkaszüneti napokon a fizetőparkoló-zóna díjfizetés nélkül vehető igénybe, ekkor értelemszerűen nincs munkavégzés sem. A piac nyitvatartása naptári időszakonként változó. Hétköznap 8.00-16.00-ig, 8.00-17.00-ig, illetve 8.00-18.00-ig, szombaton 8.00-15.00-ig 8.00-16.00-ig, illetve 8.00-17.00-ig, vasárnap 8.00-12.00-ig tart nyitva. Munkaszüneti napokon május 1., pünkösdhétfő és augusztus 20. kivételével zárva tart. A fent vázoltak alapján a munkáltató az Mt.-ben foglaltak szerinti rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, és így vasárnapra, illetve munkaszüneti napra rendes munkaidőben beoszthatók-e? Ha igen, akkor milyen pótlékra jogosultak, továbbá mire kell figyelni a részükre járó pihenőidő kiadásakor?

Kérdés: Hivatalunk megbízási szerződéssel foglalkoztatta volt dolgozóját, aki a nők negyven-éves öregségi nyugdíjában részesül jelenleg. (A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be.) A megbízási díjból a kincstár pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vont le, arra hivatkozással, hogy az érintett még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Helyesen járt el a kincstár?

Kérdés: Központi költségvetési szerv a belső szabályzatában rögzítette, hogy külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan elszámolható költség az utazáshoz kapcsolódó biztosítási díj. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó biztosítási díjat milyen rovatra kell kontírozni? A K341-es kiküldetések kiadásaira, vagy a K337-es egyéb szolgáltatásokon belül a biztosítási díjakra?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló korábban egyházi fenntartású óvodában dolgozott (evangélikus keresztyén óvoda). Az ottani foglalkoztatásának időtartama 2001. 08. 13.-2008. 12. 31. Ez a 7 év 4 hónap 19 nap beleszámítható-e, illetve bele kell számolni a jubileumi jutalomra való jogosultság időszakába?

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?

Kérdés: A Ktv. hatálybalépésekor a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Az állományban lévő köztisztviselő esetében a fennálló munkaviszonyát – amelyből 1977. július 1-jétől 1987. augusztus 31-ig mezőgazdasági termelőszövetkezetnél dolgozott, és innen kikérőn alapuló áthelyezéssel került a tanácshoz, majd a továbbiakban önkormányzati hivatalokban folyamatos a jogviszonya – közszolgálati jogviszonynak kellett tekinteni. Jogosult-e most a köztisztviselő a Kttv. alapján 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Egy helyi önkormányzat járási startmunka mintaprogram keretében nyújtott be pályázatot egy önkormányzati varroda létrehozására. A tervezett programban 6 fő közfoglalkoztatott részvételével kerül sor munkaruha gyártására. A?projekt valamennyi beruházási kiadására (tárgyi eszköz beszerzése, épületfelújítás) a minta-program keretében támogatást igényeltek. A támogatás az alapanyagok vonatkozásában az első 3 hónap anyagszükségletét foglalja magában, a további időszakok anyagszükségletét az értékesített termékek árából befolyt összegből kívánják fedezni. Az elkészült munkaruhák megvásárlására a környező önkormányzatoktól, vállalkozásoktól érkezett igény. A kérdésünk, hogy a vázolt projekt vállalkozási tevékenységnek minősül-e az Áht. 7. §-a alapján? Hogyan alakul az előállításhoz kapcsolódó költségek tekintetében az áfa levonása?

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Államháztartáson belüli szervezet vagyunk, és államháztartáson belüli szervezetnek állítunk ki szolgáltatásnyújtásról előlegszámlát. A szolgáltatás áfamentes tevékenység. A végszámlát majd a szolgáltatásnyújtásról szóló beszámolási kötelezettség teljesítésének elfogadása után állítjuk ki. Az előleget a sajátos elszámolások között kell-e kimutatni, vagy pedig követelésként, majd a pénz beérkezését követően teljesítésként, a szolgáltatásnyújtások között?

Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?