669 talált cikk a foglalkoztatott kifejezésre

Kérdés: Az a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy, aki az óvodapedagógusi főiskola első évét elvégezte, milyen módon alkalmazható óvodapedagógusi munkakörben, ha nem jelentkezik a pályázati kiírásra óvodapedagógus végzettségű szakember? Milyen jogszabályi lehetőség van arra, hogy a tanulmányait folytató kollégát foglalkoztatni tudjuk?

Kérdés: Főállású polgármester cafeteriajuttatásának összege megegyezik az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők részére megállapított kerettel, vagy részére a képviselő-testületnek kell megállapítani a keretösszeget?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott – Mt. hatálya alá tartozó – munkavállaló belföldi kiküldetése napidíjának megállapítása során a 437/2015. Korm. rendelet figyelembevételével milyen mértékű napidíjátalány állapítható meg?

Kérdés: Óvodánk igazgatója 25 év köznevelési foglalkoztatotti szakmai gyakorlati idő alapján 2 havi köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosult. A jogosító idő összeszámítása alapján a jogosultságot 2024. május 14-én érte el, azonban 2024. évben nem került kifizetésre az összeg. A Púétv. az alábbiakról rendelkezik: „(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:
a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,
b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,
c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.”
A Púétv. 105. §-ának (2) bekezdése szerint melyik illetménnyel kell számolnunk? A 2024. évi vagy a 2025. évi illetménnyel? A kifizetés esedékessége a 2024. május 14-i, vagy a mostani 2025. évi időpontra vonatkozik?

Kérdés: Helyi önkormányzatunknál a jegyző gyermekvállalás miatt táppénzen van, a szülésig már nem dolgozik. A születendő gyermek 2 éves koráig tervezi a távollétet. A hivatalnál aljegyző van alkalmazásban. Ebben az esetben az aljegyző helyettesként a távollét teljes idejére helyettesíti a jegyzőt, vagy határozott időre pályázatot kell kiírni a jegyzői állás betöltésére? Hogyan helyettesítheti a teljes időtartam alatt az aljegyző a jegyzőt szabályosan?

Kérdés: A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése alapján a határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is. Ha még a Kjt. hatálya alatt került kinevezésre az alkalmazott, és az idei évben jár le a határozott idő, de az újabb határozott idő (Púétv. hatálya alatt) csak a jövő évig tart, azzal lehet védekezni, hogy összességében a határozott jogviszony időtartama ugyan meghaladja a 3 évet, de a Púétv. hatálya alatt kinevezéssel létesített köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak 1 év időtartamú?

Kérdés: Családsegítő központban közalkalmazotti jogviszonyban álló gazdasági ügyintéző (teljes munkaidős) a munkaköri leírásába nem tartozó intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el. Részére milyen időtartamra jár helyettesítési díj abban az esetben, ha az intézményvezető-helyettes a GYES lejárta után 2025. 02. 17-én megszüntetni kérte a jogviszonyát, és nincs más személy, aki ezen feladatokat ellátná? (Csoportvezetés, feladatok kiadása, szabályzatok aktualizálása, adatvédelmi felelős feladatok ellátását végzi.)

Kérdés: A Költségvetési Levelek 365. számában a 6464-es, Erasmus plus támogatás elszámolása II. kérdéssel kapcsolatosan szeretnénk megkérdezni, hogy jól értjük-e a választ, hogy sem a pedagógusoknak (akár egyéni, akár csoportos utazás K1113), sem a velük utazó diákoknak (amennyiben csoportos utazásról van szó) a kifizetett támogatást (ösztöndíjat K47) nem kell számfejteni? A devizabankból közvetlenül könyvelhető a támogatás K1113/K47-re?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, melybe 2016. április 1-jén közalkalmazotti jogviszonyba, heti 40 órás munkaidőben, határozatlan időre, karbantartó munkakörbe neveztük ki kollégánkat (szül. éve 1969, iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány 1986. 06.). Besorolási ideje eszmei kezdetének megállapításához a következő jogviszonyokat vettük figyelembe:
– Állami építőipar (munkaviszony) 1986. 09. 01. – 1986. 12. 12.; 0 év 3 hó 12 nap;
– Mgtsz. (munkaviszony) 1986. 12. 13. – 1989. 06. 06.; 2 év 5 hó 25 nap;
– Mezőgazd. szöv. (munkaviszony) 1989. 06. 07. – 1990. 06. 30.; 1 év 0 hó 24 nap;
– Kiegészítő tev. folyt. nem min. egyéni vállalkozó (1990. 07. 01. – 2016. 03. 31.).
Így összesen 3 év 10 hó és 1 nap figyelembevételével a besorolási idő eszmei kezdete: 2012. 06. 01. napja, mely számítással a dolgozó B fizetési osztályba, 02 fokozatba lett besorolva.
Szabadsága: 20+2 nap
Következő magasabb fizetési fokozat: 2018/2021/2024. 01. 01.
2024. 01. 01. napján átsoroltuk a Kjt. hatálya alól, a Púétv. alapján, köznevelésben munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Szabadságát a Púétv. 132. § (7) bekezdés alapján állapítottuk meg: „(7) A köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
Így, mivel 2024. évben a régi Kjt. szerint magasabb fokozatba lépett volna, szabadságát 20+5 napban határoztuk meg. Jogszerűen jártunk-e el 2016. évben az eredeti kinevezésekor, hogy az 1990. 07. 01. – 2016. 03. 31-ig tartó egyéni vállalkozói jogviszonyt nem vettük figyelembe a besorolási időhöz, mivel szerintünk ez a jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony (Kj. 87/A §)? Illetve jogszerűen jártunk-e el 2024. évben a szabadság megállapításánál, mivel dolgozónk szerint az Mt. alapján kellett volna a szabadságát megállapítani, mely a kora alapján 20+10 nap lenne a Púétv. 132. §-a (7) bekezdése alapján a szerintünk 20+5 helyett?

Kérdés: Településünkön a köztisztviselői illetményalap 2025. évi mértéke az önkormányzati rendelet szerint 70.000 Ft/hónap. A cafeteriajuttatás mértéke Kttv. 151. § (1) bekezdése szerint: „A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél.” Melyik illetményalap a mérvadó a cafeteria mértékének megállapításakor? A törvény szerinti vagy az önkormányzati rendelet szerinti? És ezt mivel tudjuk alátámasztani?