190 talált cikk a gazdasági vezető kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk gesztora annak a szociális társulásnak, amely fenntartja a szociális intézményt mint költségvetési szervet. A társulás munkaszervezeti feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A szociális intézmény tekintetében felmerült az az igény, hogy az intézmény vezetője kizárólag a személyi juttatások és a járulék előirányzata felett rendelkezzen. Az egyéb előirányzatok tekintetében az államháztartási törvény rendelkezéseit figyelembe véve ez esetben kihez telepíthető az előirányzat felett történő rendelkezés?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunk a székhely önkormányzatunk, valamint egy társult önkormányzat és annak költségvetési szervei részére lát el gazdálkodási feladatokat. A társult önkormányzat a közös hivatal működéséhez kapcsolódó hozzájárulását átadott pénzeszközként biztosítja. A társult önkormányzat fenntartásában működő óvoda nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel, ezért a gazdasági vezetői és egyéb pénzügyi feladatokat a közös hivatal pénzügyi munkatársai látják el. Ugyancsak a közös hivatal végzi a társult önkormányzat gyermekétkeztetési feladatához kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív tevékenységeket (befizetések kezelése, könyvelése stb.). Álláspontunk szerint e feladatok költségei funkcionálisan a köznevelési, illetve a gyermekétkeztetési feladatellátást szolgálják. Amennyiben az óvoda önálló gazdasági szervezettel rendelkezne, vagy a gyermekétkeztetés pénzügyi feladatait saját állományban látnák el, az érintett munkavállalók személyi juttatásai és járulékai közvetlenül az adott feladathoz tartozó COFOG-on kerülnének elszámolásra, így a felmerülő költségek a kapcsolódó állami támogatások terhére is megjelenhetnének. A közös hivatal finanszírozási konstrukciója miatt azonban a társult önkormányzat hozzájárulása átadott pénzeszközként kerül elszámolásra, amelyhez az ASP-rendszer kizárólag a 018030 COFOG alkalmazását teszi lehetővé. Emiatt a társult önkormányzat köznevelési és gyermekétkeztetési feladatokhoz kapcsolódó gazdasági-pénzügyi tevékenység költségei nem jeleníthetők meg az érintett feladatok COFOG-jain, és az éves beszámoló űrlapjai sem biztosítanak erre lehetőséget. Jogszerűen alkalmazható-e olyan elszámolási megoldás, amely lehetővé teszi a közös hivatal által ellátott gazdasági és pénzügyi feladatok költségeinek a társult önkormányzat köznevelési, illetve gyermekétkeztetési támogatással szembeni figyelembevételét? Amennyiben erre az átadott pénzeszköz konstrukciója mellett nincs lehetőség, megfelelő megoldást jelenthet-e a gazdasági szolgáltatások költségeinek továbbszámlázása a társult önkormányzat részére, amely ezeket saját feladatai (óvodai köznevelés, gyermek-étkeztetés) terhére számolná el? Ebben az esetben a továbbszámlázás áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy van olyan jogszerű elszámolási mód, amely áfafizetési kötelezettség nélkül is biztosítja a költségek megfelelő feladathoz rendelését?

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.

Kérdés:

A községi önkormányzati hivatalban a gazdasági vezetőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és köztisztviselői jogviszonyban kell-e állnia, vagy szabályszerű-e a munka törvénykönyve szerint történő alkalmazás? Hogyan tudja szabályszerűen aláírni a beszámolót?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó és működő közoktatási intézmény gazdasági vezetője pályázatának kiírása, kinevezése kinek a feladata, ki dönt az állás betöltéséről, és a munkáltatói jogoknak ki lesz a gyakorlója?

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Kérdés: Polgármesteri hivatal pénzügyi és adóügyi osztályvezetője az alábbi végzettségekkel és szakmai gyakorlatokkal rendelkezik. Megfelel az Ávr. 12. §-a szerinti kritériumoknak? Az óvoda, bölcsőde, hivatal, önkormányzat könyvelését, beszámolókészítését a polgármesteri hivatal végzi, melyeknek aláírása az osztályvezető feladata. Nincs külön pénzügyi-számviteli feladatokat ellátó önálló szervezeti egység (GESZ, GAMESZ).
Végzettségek:
Egészségügyi Főiskola (diploma),
OKJ-s 52-es Számviteli ügyintéző vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Mérlegképes könyvelő vállalkozási szak,
OKJ-s 54-es Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés,
OKJ-s 54-es Államháztartási mérlegképes könyvelő.
Szakmai gyakorlatok:
Költségvetési szerveknél szerzett 15 éves szakmai és vezetői tapasztalat.

Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk nyugdíjba vonult, azonban az Mt. alapján tovább foglalkoztatnánk a polgármesteri hivatalban – nyugdíja szüneteltetése nélkül. Az eddig végzett feladatait változatlan formában és jogosultságokkal végezheti-e? (Pénzügyi ellenjegyzőként aláír, érvényesít, béreket könyvel, analitikus nyilvántartásokat vezet, KGR (költségvetési gazdálkodási rendszer) programban jelentéseket készít. Amennyiben nem, milyen feladatköröket láthat el az új, Mt. alapján megkötött jogviszonya alapján?

Kérdés: Az érvényesítési joggal rendelkező személyek foglalkoztatásával kapcsolatban szeretnék megerősítést kérni polgármesteri hivatal esetében. Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben és az (5a) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az 55. § (2) bekezdése a következőkről rendelkezik: a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy. A polgármesteri hivatal alkalmazásában álló érvényesítőnek köztisztviselőnek kell-e lennie, vagy pedig lehet Mt.-könyves dolgozó?

Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?