690 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Intézményünk dolgozója második gyermekét 2005. 07. 25-én szülte. A szülési szabadság lejártát követően a GYED-et, majd a GYES-t is igénybe vette. Visszamenőleges szabadságát 2007. 07. 26-tól, a GYED lejártát követően vette igénybe. A fizetett szabadság ideje alatt részére a GYES összegét nem folyósítottuk. (Iskolánk akkor még a családtámogatásokat is kezelte.) Ténylegesen járt volna-e nevezett munkavállaló részére a GYES havi összege a fizetett szabadság ideje alatt?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyom 1996. szeptembertől tart a jelenlegi munkahelyemen. Kérem segítségüket a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához! Mely jogviszonyok időtartama számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Kérdés: Meglévő irodaházunk átalakítása (belső), akadálymentesítése folyik, EU-s támogatást is nyertünk hozzá. A következő tárgyú szerződésből eredő kötelezettséget beruházáson kell elszámolni vagy dologi előirányzaton? Szerződés tárgya: megfelelő uniós támogatás elnyerése érdekében beadandó pályázat elkészítése, kapcsolódó közbeszerzési eljárás lebonyolítása, szakmai segítség nyújtása, sikeres pályázat esetén a projekt elszámolásában és lezárásában való közreműködés.

Kérdés: Egyik nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozónkkal vitába keveredtünk a 40 éves jubileumi jutalom jogosságát illetően. Nevezett dolgozónk a BM Polgári Védelemnél dolgozott nyugdíjazásáig. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján az ott elismert szolgálati jogviszonya: 1967. január 1.-1998. október 31. közötti időszak. Ebből az időszakból azonban csak 1971. augusztus 20.-1998. október 31. számított hivatásos állományúnak, mivel 1967. január 1. és 1971. augusztus 19. között a katonai főiskola hallgatója volt. A fent említett törvény alapján, a kapott igazolás szerint 1997. január 1-jén a Polgári Védelemnél megkapta a 30 éves jubileumi jutalmát, mivel e törvény alapján a teljes szolgálati ideje (főiskolás évei is) beszámított a jubileumi jutalom idejébe. Nevezett 2000. április 1-jétől a mai napig is folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban van. Az ő álláspontja szerint – mivel a Polgári Védelemnél az összes elismert jogviszonyát figyelembe veszi (a főiskolás évekkel együtt) – megvan a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonya, és kéri annak kifizetését. Arra hivatkozik, hogy ott is beszámították a 30 éves jubileumi jutalom számításánál a teljes szolgálati idejét. Kérdésünk: jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom? Be kell-e számítanunk a főiskolás éveit a Kjt. szerinti jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?

Kérdés: Intézményünkben gyógyszertár is működik, melyben rendszeres a magisztrális termékek előállítása (pl. szemcsepp, kenőcsök, kanalas orvosságok stb.). A belső ellenőrzés kifogásolta, hogy az Szt-vhr. szerint nem készült el az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályzat, az előállított termékek bevételezése közvetlen önköltségen nem történt meg, így a beszámolóban ezek a termékek alapanyagként szerepelnek, nem késztermékként, megsértve ezzel az Szt. 51. §-át. Ezzel kapcsolatban levelet írtunk a "Gyurika" program gazdájának, aki a következő tájékoztatást adta: "Leltárkor a polcon lévő, még fel nem használt összetett készítmények a készletben alapanyagként vannak nyilvántartva. A talált mennyiségek rögzítése után a receptúrák alapján az összetett készítmények alapanyagra visszabontását a program elvégzi, és ezt az alapanyag mennyiséget külön is dokumentálja. Következésképpen a leltárhiány és -többlet alapanyagra vonatkozóan állapítható meg. Végeredményben a vásárolt készletek és a saját előállítású készlet mennyisége elkülönítetten is kimutatható, akkor is, ha nem összetettként, hanem alapanyagszinten kerül kiszámításra. Ezt a technikát más kórházi gyógyszertári rendszerek is használják. A Gyurika program kezdettől fogva a mai napig, az ország mintegy 60 kórházában teljes megelégedettség mellett ilyen módon működik." Kérdésem: 1. Elegendő-e az előállított magisztrális termékek alapanyagkénti nyilvántartása? 2. A rendszeresen előállított magisztrális termékek miatt kell-e önköltség-számítási szabályzatot készíteni? 3. Az előállított magisztrális termékeket nyilván kell-e tartani közvetlen önköltségen, és a mérlegben közvetlen önköltségen szerepeltetni? (Be kell-e vételezni mint készterméket?)

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselőt vett fel 6 hónapos próbaidőre, amit határozatlan időre fogunk meghosszabbítani. Ledolgozott már négy hónapot, és csak a negyedik hónapban kapott 1 havi 13. havi juttatást. Kérdésem, mikor kapja meg az első három hónapra eső 13. havi illetményét?