556 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."

Kérdés: Települési önkormányzat közgyűlése határozattal elfogadta, hogy a GYED-en, GYES-en lévő szülők ún. "kedvezményes kisgyermekek bérletre" jogosultak a helyi tömegközlekedési eszközökön, ami azt jelenti, hogy a felnőttbérlet árának kb. feléért vásárolhatnak közlekedési bérletet. A közlekedési közszolgáltatók ebből származó bevételkiesését – elszámolás alapján – az önkormányzat megtéríti részükre. Kérdésem, hogy milyen szakfeladaton és kiadási főkönyvi számlán számolandó el a közszolgáltatónak fizetett összeg?

Kérdés: Főnököm, aki férfi, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv határozatlan ideig kinevezett intézményvezetője, 62 éves lesz szeptemberben. Szeretne még kb. 3-4 évet dolgozni. Mi a helyes megoldás ahhoz, hogy ne küldjék el nyugdíjba? Félő, ha kéri a nyugdíj megállapítását 62 éves korában, akkor a képviselő-testület elküldi.

Kérdés: A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?

Kérdés: 1952. 11. 14-én született férfi kollégánk 2008. november 30-ig 39 év és 246 nap szolgálati idővel rendelkezett, amelyből sima korkedvezményre jogosító idő 13 év és 92 nap volt a Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság határozata szerint. 2008. december 1-jétől nálunk folyamatos a jogviszonya, de korkedvezményre nem jogosító munkakörben foglalkoztatjuk. Leghamarabb mely időpontban mehet el nyugdíjba?

Kérdés: Abban az esetben, ha a hivatásos nevelőszülőnek értekezletre vagy egyéb ügyekben be kell jönnie az intézmény székhelyére, jár-e számára kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítés, mivel a munkavégzés helye a gyámhivatali határozatban megjelölt lakóhely, és ez eltér az intézmény székhelyétől?

Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?

Kérdés: Családi pótlékra jogosult a Cst. 7. § (1) bekezdése alapján a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az Szja-tv. 40. § (6) bekezdése alapján családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja. Jogosult-e a családi adókedvezmény igénybevételére a nevelőszülő/hivatásos nevelőszülő?

Kérdés: Körjegyzőségünk köztisztviselője 2009. március 1. napjától részt kíván venni a prémiumévek programban. A köztisztviselő idén májusban 39 év folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, 1954. február 27. napján született. Jogosult-e a programban való részvételre?