Viszonteladókra vonatkozó szabályok alkalmazása zálogtárgy értékesítése esetén

Kérdés: Hitelintézetünk a hitelezési tevékenysége keretében saját jogon zálogfiókokat is üzemeltet. A?zálogfiókokban benn maradó, magánszemély ügyfelek által ki nem váltott arany zálogtárgyak értékesítése során az Áfa-tv. XVI. fejezetének 2. alfejezetében foglalt, a viszonteladókra vonatkozó különös szabályok szerint kell eljárni, és áfát nem kell felszámítani, vagy az Áfa-tv. első részében foglalt általános rendelkezéseket kell alkalmazni, és utóbbi esetben a zálogtárgyat 27 százalékos általános forgalmi adó felszámításával kell értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján teljesül.Mindezek alapján, amikor a zálogadós kötelezettségét a megjelölt határidőn belül nem teljesíti, és emiatt a hitelintézet kényszerértékesítés keretében saját használat és hasznosítás nélkül értékesíti a zálogtárgyat, álláspontunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint "A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Folyószámlahitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában megjelent 4270. számú kérdésre adott válaszban olvastam: "A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel. Ezzel tudják a költségvetésben megtervezett működési hiányt finanszírozni, amelyet viszont év végéig vissza is kell fizetni. Amennyiben nem kerül év végéig visszafizetésre, akkor hosszú lejáratú hitellé kell átminősíteni." Az említett átminősítést miként kell értelmeznünk, illetve hogyan és milyen bizonylat alapján kell könyvelnünk év végén, tekintve hogy hosszú lejáratú hitelfelvételre kormányengedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, illetve a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés is folyószámlahitelre vonatkozik, nem pedig hosszú lejáratú hitelre?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerint az önkormányzat működési célra likvid hitelt, azaz naptári éven belül lejáró hitelt vehet fel.A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Likvid hitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában olvastam a likvid hitel kontírozási tételeiről, ami érthető és világos. Számomra az a kérdés, hogy a napi bankszámlakivonat mely tételeit kell könyvelni? Ha naponta a negatív záró egyenleget könyvelem bevételként és kiadásként, az előirányzatban és a teljesítésben nagyon nagy halmozódás keletkezik. Egy kis példán keresztül szíveskedjenek levezetni, hogy mely összegek kerüljenek könyvelésre:
Például:
1. kivonat nyitó +1 000 000 Ft
záró -500 000 Ft
2. kivonat nyitó -500 000 Ft
záró -2 500 000 Ft
3. kivonat nyitó -2 500 000 Ft
záró +600 000 Ft
Részlet a válaszából: […] Nem a napi záró egyenleget könyvelik le, hanem a növekményt, illetve a csökkenést. Az Önök példája szerint az első kivonat esetében a -1 500 000 Ft különbözetet, a második kivonat esetében a -2 000 000 Ft különbözetet, a harmadik kivonat esetében a +3 100 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: A vizesblokkok átépítése (felújítása), akadálymentessé tétele minek minősül? A munkálatok együtt járnak a régiek lebontásával, majd az új eszközök beépítésével (csempézés, járólapozás, szaniterek beépítése, válaszfalak létrehozása stb.) Felmerülhet-e itt karbantartás, a karbantartási munkálatok halmozódása, vagy ez már felújításnak minősül? A gyakorlatot figyelembe véve, hol felújításnak, hol beruházásnak van besorolva.
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). A meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításához elfogadható dokumentumok

Kérdés: Közalkalmazotti fizetési fokozatba történő besorolásánál elfogadható-e a munkáltató által kiállított munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony igazolás helyett a Kormányhivatal által kiállított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő igazolására milyen okiratok szolgálhatnak. Minden olyan okirat elfogadható, melyből hitelt érdemlően kiderülnek a szükséges adatok, a munkáltató és a munkavállaló személye, a jogviszony jellege, típusa, időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Lakásvásárlási kölcsön visszafizetése esetén jelzálogjogtörlési engedély

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...– ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Fordított áfa bevallása és megfizetése

Kérdés: Fordított áfával kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikor kell a fordított áfát bevallani és megfizetni a NAV részére abban az esetben, ha a kivitelező fordított adózású számlája megérkezett az önkormányzathoz, de annak kifizetésére csak kb. 2-3 hónap múlva kerül sor? A kiegyenlítéshez az önkormányzat még pályázati támogatást vár, ami még nem érkezett meg.
Részlet a válaszából: […] ...meg az áfafizetési kötelezettség keletkezéséig, akkor gondoskodni kell a fizetendő áfához szükséges forrásról saját erőből vagy hitelfelvétellel.Az áfabevallási és -fizetési kötelezettségre annak a körülménynek sincs hatása, hogy a számlát csak két-három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Tartozásátvállalásra irányuló szerződés

Kérdés: Önkormányzatunk járda és parkoló építését tervezi. A beruházás érint országos közterületet is. A konzorciumi megállapodásban a következő pont is szerepel: A vállalkozói szerződésben az országos közutat érintő munkarészek tekintetében a Magyar Közút, az egyéb munkarészek tekintetében az önkormányzat a megrendelő. A vállalkozói díjról szóló számlán ennek megfelelően az önkormányzatot érintő munkarész tekintetében az önkormányzatot, az országos közutat érintő munkarész tekintetében a Magyar Közutat kell vevőként megjelölni. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az országos közutat érintő munkarészekre vonatkozó, Magyar Közút nevére szóló számlán feltüntetett vállalkozói díj összegét tartozásátvállalással a kivitelező részére megfizeti. Szabályos-e, hogy az önkormányzat kifizet olyan számlát, amelyen nem ő a vevő? Milyen módon tudjuk a tartozásátvállalást helyesen lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tartozásátvállalást a számvitelben az eredeti kötelezettnél – amennyiben a kötelezettség nem eszközbeszerzéshez kapcsolódik (pl. hitelhez, kölcsönhöz, tagi kölcsönhöz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Folyószámlahitel

Kérdés: Önkormányzatunk 2016-ban úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését?
Részlet a válaszából: […] ...Stabilitási tv. rendelkezik az adósságot keletkeztető ügyletek hozzájárulásának részletes szabályairól. A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
15
16
17
43