582 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés: Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja tőzsdézik, és 2020-ban nyeresége keletkezett, ami után az adót bevallotta és megfizette. Azonban egy másik banknál (külföldi) az általa 2015-ben vásárolt értékpapírja elértéktelenedés miatt megszűnt 2020. januárban.
Erről a bank kiállított egy igazolást is, de ráírta, hogy nem adóügyi igazolás. A megszűnés miatt a magánszemélynek vesztesége keletkezett. Az adózó a bevallásában feltüntetheti-e veszteségként a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója résznél, hogy 2020-ban ilyen és ilyen vesztesége állt fenn? Ha igen, hogyan kell az önellenőrzést elvégezni (volt nyeresége más értékpapírügyletből), és ez a fajta vesztesége a további években figyelembe vehető-e?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Kérdés: Iskolánk a bérszámfejtő programunkhoz kapcsolódó webfelületre tölti fel a havi bérjegyzékeket, valamint a szabadságigénylések is ezen a rendszeren keresztül történnek. A felületre minden dolgozó a munkahelyi e-mail-címével és egy általa választott jelszóval tud belépni. A webalkalmazás előfizetésekor azt az információt kaptuk, hogy elérhető lesz benne az M30-as igazolás is, azonban kiderült, hogy továbbra is papíralapon kell kiosztanunk azokat a munkavállalók részére. Megkérdeztem a fejlesztőktől, hogy miért van így, amire azt a választ adták, hogy az M30-as lap aláírásköteles, így mégsem fejlesztették le azt az említett webfelületre. Szabályos lenne, ha a nyomtatványokat az intézményvezető elektronikus aláírásával ellátva töltenék fel a webfelületre, ahonnan a munkavállaló bármikor letöltheti, kinyomtathatja magának? Így a munkavállaló nem írja alá a dokumentumot, de bizonyíthatóan eljut hozzá.

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja esetében a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat megillető családi kedvezményre való jogosultság kapcsán az adóhatóság mely körülményeket vizsgálhatja?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség fennállása önmagában megalapozza-e a magasabb összegű családi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben szakorvos megállapítja és leigazolja a betegség, fogyatékosság fennállását?

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?

Kérdés: 2017 márciusában szereztem meg a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettségemet, és 2017 júliusában már elkezdtem a szakmában dolgozni, egészen 2020 májusáig, ekkor CSED/GYED-en voltam 2021. szeptemberig, majd októbertől újra elkezdtem dolgozni ugyanott, ugyanabban a munkakörben, ahol jelenleg is. Szeretném kiváltani a regisztrált mérlegképes könyvelőit, viszont nincs meg a folyamatos három év, de összevetve pedig igen. Számít-e a CSED/GYED-en való kihagyás? Hogyan nézik/számolják a 3 évet?

Kérdés: Az Szja-tv. 2022. október 1-jétől rendelkezik a tölthető hibrid járművek igazolás nélkül figyelembe vehető üzemanyagnormájáról és üzemanyag-elszámolásáról. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a nem tölthető – öntöltő – hibrid személygépkocsikra. Az öntöltő hibrid járműveket a 60/1992. Korm. rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő vagy – mivel csak benzin üzemanyaggal tölthető, ezért – benzinüzemű gépjárműnek kell tekinteni. Alkalmazható-e a benzinnel tölthető, öntöltős hibrid járművek esetén a fenti kormányrendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti alapnorma-átalány?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?