784 talált állásfoglalás a járulék kifejezésre

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Idén alakult költségvetési intézmény vagyunk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, bevételünk kizárólag állami támogatás. A hétvégén kihelyezett munkaértekezletet tartottunk, teljes ellátással: útiköltség, szállás, étkezés. Hogyan szabályos a munkaértekezlet számviteli elszámolása, adózása, járulékfizetése?

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?

Kérdés: Az önkormányzat által földvédelmi járulék címén beszedett összeget a tulajdonos kérelme alapján visszafizette, mert nem valósult meg a tervezett átminősítés, belterületbe vonás. Kérdésem az lenne, hogy a visszafizetett összeget szintén a 9-es számlaosztályban (a közhatalmi tevékenységek között) kell-e kimutatni, vagy valamely költségszámlán, illetve pénzeszközátadáson?

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Kérdés: Egy önkormányzat saját üdülőjében egy hétre vendégül látja egyik testvérvárosának polgármesterét és családját. Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni a kifizetést, és milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?