Államháztartáson kívüli forrásátadás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében azonban ilyen tilalmat sem az Áht., sem az Ávr., sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha az irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet, illetve a költségvetési szerv alapító okirata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján az önkormányzat működésének meghatározása a képviselő-testület átruházhatatlan hatáskörébe tartozó kérdés, e körbe tartozik az ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat megalkotása is. A Kttv. 225/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Szociális intézmény vezetői posztjának betöltése

Kérdés: A szociális intézményünk vezetőjét 2019-ben neveztük ki, és adtunk számára 5 évre szóló magasabb vezetői megbízást. A polgármester és a testület is elégedett a munkájával, szeretnék, ha további 5 évvel meg lehetne hosszabbítani a vezetői megbízását új pályázat kiírása nélkül. Van lehetőség erre, vagy kötelező a pályázat kiírása?
Részlet a válaszából: […] ...20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírnia a megbízási jogkör gyakorlójának. A 20/B. § (5) bekezdése szerint a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Önkormányzati támogatású civil szervezetek

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szervei tekintetében azonban ilyen tilalmat sem az Áht., sem az Ávr., sem pedig az Mötv. nem határoz meg. Erre tekintettel, ha az irányítási jogkört gyakorló helyi önkormányzat képviselő-testülete által alkotott rendelet és egyéb szabályzatai sem támasztanak ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke a kétszázezer forintot nem éri el.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Pedagógusok béremelése

Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szempontok mérlegelése alapján van lehetőség. A Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja: „a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között (azaz az illetménysávokon belül) az alábbi szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Szabadság görgetése

Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony fennállása alatt. Erre nézve a Kttv. egy eljárási szabályt is tartalmaz: „a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a kormánytisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kiadási utalványrendelet

Kérdés: Elfogadható-e az olyan kiadási utalványrendelet, melyen két utalványozásra jogosult személy aláírása is szerepel, de a kettőből az egyikük személye az adott gazdasági esemény tekintetében az Ávr. 60. §-a (2) bekezdésének előírásai alapján összeférhetetlen, mert a bankkártyás fizetésnél az utalványozó személye megegyezett a bankkártya birtoklására feljogosított személlyel?
Részlet a válaszából: […] ...a bankkártyabirtokos utalványozókénti aláírása.Amennyiben a másik utalványozó jogszerűen írt alá, rendelkezik utalványozási jogkörrel, akkor a számviteli szabályszerű javítást követően (áthúzás, javítás szignálása) az utalványrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A védőnői szolgálat működtetése 2023. 07. 01. napjával a megyei kórházakhoz került át, megváltozott a munkáltatói jogkör gyakorlója. Korábban az önkormányzat volt, most a megyei kórház. A feladatellátási helyszín nem változott, a működés feltételei szerződésben rögzítve kerülnek megállapításra a közeljövőben, ez még folyamatban van. Az épület haszonkölcsön-szerződéssel ingyenes használatra átadásra került a kórház részére, de maradt az önkormányzat tulajdona. A költségek viselése megosztott. Bizonyos költségeket az önkormányzat fizet továbbra is, és egy kalkulált havi átalány formájában kiszámlázásra kerül a kórház részére, majd éves elszámolás lesz a tényleges kiadások alapján. A kiadások között van közüzemi díj, szakmai anyag, internet stb., szerződés szerint. A felmerült, későbbiekben továbbszámlázott költségek levonható áfával vagy nem levonható áfával kerüljenek rögzítésre, illetve az ingatlan haszonkölcsön-szerződéséhez kapcsolódó átalány, mely végül is továbbszámlázás, áfás-e vagy sem? Tényleges bevétel nem keletkezik, csupán továbbszámlázásról van szó.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Továbbszámlázás esetén a közüzemi és egyéb költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Jubileumi jutalom kifizetésének utalványozása

Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségvállaló vagy az általa írásban felhatalmazott személy. Mindig szükséges gondoskodni arról, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlóknak legyen helyettesük. Ez szükséges az összeférhetetlenségi szabályok betartása miatt is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
1
2
3
4
22