1728 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Közalkalmazott háziorvosaink és a körzeti közösségi nővérek napi munkaidejükből 4 órát a rendelőben, 4 órát pedig területen töltenek (lakcímre hívások). Szabályosan járunk-e el, ha részükre a saját gépjármű üzemanyag-térítését kiküldetési rendelvény alapján számoljuk el?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 1981. 09. 01-től 1991. 12. 11-ig állt a Videoton Elektronikai Vállalatnál munkaviszonyban, 1991. 12. 13-tól 1992. 10. 15-ig munkanélküli-ellátásban részesült. Sorkatonai szolgálatot 1982. 08. 26-tól 1984. 02. 13-ig teljesített. A köztisztviselő közszolgálati jogviszonya Hivatalunknál 1992. október 16. napjától folyamatos. Kérem, hogy részletesen tájékoztassanak arról, hogy mely időszakok számítanak jubilemi jutalom szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek? A köztisztviselő mikor lesz jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: 1952. 09. 19. napján született nő – a társadalombiztosítás által megadott, 2008. 12. 15-i adat alapján – 29 év és 342 nap szolgálati idővel rendelkezik. Jelenleg közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik. Folyamatos közszolgálati jogviszonya 2010. 08. 01. napjával lesz 25 év. A jogviszony átszervezés miatt 2010. 08. 31-ével megszűnik. Igénybe veheti-e a dolgozó a prémiumévek program nyújtotta lehetőséget?

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó költségvetési szerv vagyunk, és a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében szeretnénk arra vonatkozó tájékoztatást kapni, hogy mely időket kell figyelmen kívül hagyni a kiszámításnál. Véleményünk szerint a Kjt. 22. §-a figyelembevételével nem lehet számításba venni a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát, valamint az ezen alapuló rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: Közalkalmazott, prémiumévek programban részt vevő dolgozónk jogviszonya a szerződés időtartamának lejártával 2011. 04. 30-án megszűnik. 40 éves jubileumi jutalomra 2011. 09. 01-én lenne jogosult. Jár-e neki jubileumi jutalom (kedvezményesen)?

Kérdés: Alpolgármesterünk fix összegben megállapított havi költségtérítést kap. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van ez után? 8 órás főállása van más munkáltatónál. Szerinte pénzbeni egészségügyi járulék nem vonható tőle, a központi számfejtési program azonban automatikusan vonja. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alpolgármesteri költségtérítés után melyik jogszabály alapján, milyen járulékot kell vonni!

Kérdés: A 2011. évről szóló költségvetési törvény 59. § (3) bekezdése a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriakeretének felső határát bruttó 200 000 forintban határozza meg. Ebbe a körbe beletartoznak azok a munkavállalók is, akik olyan költségvetési szervnél dolgoznak, ahol csak közalkalmazottak vannak, és nincs cafeteriakeret (mivel ennek kialakítására nincs jogszabályi kötelezettség), hanem az intézmény költségvetésében jóváhagyott, juttatási szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásokat kapják. Ez meghaladhatja a 200 000 Ft/év/dolgozó összeget?