1723 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?

Kérdés: 36 éve teljes munkaidőben dolgozó általános iskolai tanárnő vagyok. Milyen feltételekkel dolgozhatnék 80%-os részmunkaidőben? Mennyi lenne a kötelező órám? Hogyan számítana be így egy tanév a munkaviszonyba, mennyi lenne a bérem a későbbiekben? Kitől kell kérni a változtatást a jogviszonyban (intézményvezető vagy tankerületi igazgató)?

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?

Kérdés: Hogyan alkalmazható alkoholszonda, ha feltehető, hogy a munkavállaló ittasan végzi a munkáját? Milyen következménye lehet annak, ha valaki alkoholos befolyás alatt dolgozik, erre tekintettel megszüntethető-e a jogviszony, és ha igen, milyen módon? Adatvédelmi (GDPR) szempontból mikor jogszerű az alkoholszondás vizsgálat?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában a 4961. számú kérdéssel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
Ha az önkormányzat a településén belül települési támogatás keretében a Szociális tv. 45. §-a szerint valamilyen életkori kritérium vagy körülmény alapján pénzbeli támogatást ad, akkor azt milyen adókötelezettség terheli?
Ha a települési támogatás keretében a karácsonyi támogatást az iskolások és az óvodások részére egy mikuláscsomaggal nyújtja az önkormányzat, annak is van adóvonzata?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Egy közalkalmazott az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1979. 10. 01.-1980. 02. 20-ig a Pest Megyei Tanácsnál dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1980. 03. 01.-1983. 07. 15-ig a Magyar Néphadseregnél dolgozott (1992. július 1-jét követően a Kjt. alá került), megszűnés módja: munkaviszony megszűnt.
1991. 08. 12.-1994. 02. 08-ig biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban, megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1994. 03. 01.-1999. 04. 30-ig külföldi tulajdonú cégnél dolgozott munkaviszonyban megszűnés módja: közös megegyezéssel.
1995. 05. 1-jétől jelenleg is az MTA Kutatóintézetnél dolgozik mint közalkalmazott.
Jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából jogosító időnek számít-e az az időszak, amikor a Pest Megyei Tanácsnál, illetve a Magyar Néphadseregnél dolgozott 1992. július 1-e előtt?

Kérdés: Alanyi jogon, meghatározott kort elért idősek részére az önkormányzat által nyújtandó pénzbeni támogatások esetén milyen adóvonzattal kell számolni?

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?