Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága

Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)–(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
Részlet a válaszából: […] ...október 12. napjától hatályon kívül helyezte a Pttv.-t.A fenti rendelkezésre tekintettel 2014. október 11. napját követően keletkező jogviszony esetén közszolgálati járadék megállapítására már nincs lehetőség, ugyanakkor a 2014. október 12. napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
– mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
– munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
– bt.-nél eltöltött munkaviszony,
– munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
– ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] ...Pedagógus I. stb.) sorolhatók be a jogszabályi előírások alapján, részben attól, hogy milyen fizetési kategóriába (közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő).Tehát a fokozatot a szakmai előmenetel határozza meg, míg a kategóriát az, hogy mennyi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2015. 04. 20-án létesített közszolgálati jogviszonyt a hivatallal. 2012. 02. 23-án született gyermeke tartós betegsége okán 2017. november 1-jétől 2018. november 30-ig gyermekgondozás céljából – GYES mellett – igénybe vett fizetés nélküli szabadságot. A közszolgálati jogviszonyáról 2018. november 30-ával lemondott. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságmegváltási igényt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a köztisztviselő a gyermek születésekor nem állt jogviszonyban a hivatallal, így is jogosult az 5 éves tartósan beteg gyermek után igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Szabadság csak a munkában töltött időre jár. Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mi minősül munkában töltött időnek. Idetartozik a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja. A 115. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Honvédelmi alkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: A kérdésem a 2018. évi CXIV. törvény alkalmazásával kapcsolatos. A munkáltatónál 1982. július 15-től dolgoztam folyamatosan közalkalmazottként. A közalkalmazotti 25, illetve 30 év után megkaptam a jubileumi jutalmat. A hivatkozott törvény szerint 2019. 01. 01. napjától a közalkalmazotti jogviszony átalakult honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, visszamenőlegesen. A 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja már 25, 35, illetve 40 év honvédelmi alkalmazotti jogviszony után határozza meg a jubileumi jutalom esedékességét. Nekem 36 év 5 hónap honvédelmi alkalmazottként elismert jogviszonyom van, jogosult vagyok-e a 35 év utáni jubileumra? Annak a munkavállalónak, akinek 34 év 10 hónap közalkalmazotti jogviszonyát ismerik el honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, a 35. év betöltése után jár a 2018. évi CXIV. törvény 78. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott 2018. évi CXIV. törvény nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy az e törvényből eredő, a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyban szabályozottól eltérő jogok, kötelezettségek a 2019. január 1-jével honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá alakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíj-szüneteltetési szabályok

Kérdés: Negyven év munkaviszony után 2018-ban nyugdíjba mentem. Eddig nem dolgoztam nyugdíjasként, de most lehetőséget kaptam, hogy egy költségvetési intézményben dolgozzak a nyugdíj mellett, mint Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatott, napi 4 órában. Dolgozhatok majd úgy, hogy közben a nyugdíjamat is felveszem? A jövedelemkorlátot kell figyelni? Számít az, hogy a megszűnt (nyugdíjazás előtti) jogviszonyomban köztisztviselőként dolgoztam?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, kereset – nem érvényesül a kereseti korlát (Tny. 83/B. § szerinti korlát). Szüneteltetni csak a közszférabeli jogviszonyok esetében kell a nyugdíjat, tehát erre sem kerül sor. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy nem jogszerű, ha az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Csekély értékű ajándék

Kérdés: A csekély értékű ajándéknak, amennyiben a minimálbér 10%-ának megfelelő összegű ajándékot adunk, nincs korlátozva a gyakorisága, vagyis egyszer vagy többször is adható egy évben?
Részlet a válaszából: […] ...17?582 Ft, a fizetendő szja 15%, plusz szocho 19,5%, azaz összesen 6066 Ft.Az Szja-tv. meghatározza, hogy a csekély értékű ajándék milyen jogviszonyban adható, a következők szerint:– munkáltató a munkavállalójának, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címke:

Kullancs elleni védőoltás – a munkavállaló nem akarja beadatni magának

Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az adott munkakörben nem foglalkoztatható, tehát a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlan minősítést ad részére. A jogviszony egészségügyi alkalmatlanság címén szüntethető meg. Ugyanakkor erre csak abban az esetben van jogalapja a munkáltatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Online szállásközvetítés

Kérdés: Egy magyar társaság fő tevékenysége online (azaz interneten keresztül történő) szállásközvetítés. A társaság ügyfelei különböző szálláshelyeket (pl. szállodákat, apartmanokat, vendégházakat) üzemeltető és azokat kiadó vállalkozások, illetve magánszemélyek (szálláshely). A?társaság egy általa fejlesztett és üzemeltetett rendszer segítségével biztosítja, hogy a szálláshely megjelenjen és foglalható legyen a társaság internetes szállásfoglalási rendszerében. A társaság biztosítja, hogy a rendszerébe beérkező szállásfoglalások és ajánlatkérések a szálláshely részére továbbításra kerüljenek. A társaság a szálláshely részére alapszolgáltatásként a rendszer használatát biztosítja, beleértve a használathoz szükséges adminisztrációs felületet is. A rendszerben a szálláshelyre vonatkozó információk jelennek meg, és biztosítja annak foglalhatóságát. A szálláshely saját maga adja meg és tölti fel a rendszerbe a rá vonatkozó információkat, adatokat és fotókat. A vendégek a rendszerben regisztrálva kiválaszthatják a számukra megfelelő szálláshelyet és időpontot, illetve le is foglalhatják azt, vagy ajánlatot kérhetnek. A szálláshely valós idejű foglalási rendszert alkalmaz. A vendég a szálláshely által alkalmazott és vezetett valós idejű foglalási rendszerében feltüntetett szabad helyre vonatkozóan küld foglalást, amely esetben a foglalás automatikusan elfogadásra kerül egy válaszüzenet formájában. A válaszüzenettel a vendég és a szálláshely között létrejön a szerződés. A társaság a vendég és a szálláshely közötti jogviszonynak nem alanya. A társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló szálláshelyektől jutalékot kap a szolgáltatásaiért a ténylegesen kifizetett vendégéjszakák után. A KSH besorolása szerint a társaság tevékenysége a 79.11.21 Szállásközvetítés.
Kérdéseim a fent vázolt tényállással kapcsolatban:
– A társaság tevékenysége áfa szempontjából elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, és az arra vonatkozó, speciális áfaszabályok vonatkoznak rá?
– A társaság tevékenységének KSH általi besorolása nem befolyásolja-e az áfamegítélést, illetve a társaság tevékenysége a KSH-besorolástól függetlenül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 45/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a 45/A. § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele, feltéve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
Részlet a válaszából: […] ...a jubileumi jutalom mikor esedékes. A Kttv. szerint a kormánytisztviselő/köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jogosult jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Külföldi kiküldetési előleg és a napidíj összege

Kérdés: Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...díja, parkolási díj, hivatalos belépőjegyek). A napidíj összege eltérő aszerint, hogy milyen költségvetési szervnél, illetve milyen jogviszonyban álló munkavállalóról van szó. A napidíj alapvetően arra szolgál, hogy fedezze a munkavállalónak az eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
1
50
51
52
173