1728 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk előző munkahelyei:
1982. 08. 30.-1983. 06. 18. megszűnés módja: szerződése lejárt
1983. 08. 22.-1984. 06. 15. ált. isk. munkaviszonya megszűnt
1984. 08. 27.-1985. 06. 14. ált. isk. munkaviszonya megszűnt
1985. 08. 16.-1986. 06. 14. ált. isk. munkaviszonya megszűnt
1986. 08. 25.-1989. 08. 15. ált. isk. szerződése lejárt
1989. 08. 16-tól ált. isk.
Fenti adatok alapján mikor jogosult a dolgozó a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?

Kérdés: Családsegítő szolgálatnál családgondozói munkakörben dolgozó munkavállaló jelenlegi besorolása szociális asszisztensi végzettséggel "E" kategória, 1999 óta ebben a munkakörben foglalkoztatjuk. Jelenleg megszerezte az andragógus (személyügyi szervező) főiskolai alapképzési diplomáját. Az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben ez a végzettség nem szerepel az előírt, befogadható végzettségek között, csak tanácsadói munkakörben. Van-e lehetőség a végzettség elfogadtatására családgondozói munkakörben? Lehet-e a vezetőnek mérlegelési joga?

Kérdés: Köztisztviselőnő vagyok, 1952. 10. 31-én születtem, öregségi nyugdíjba 62,5 éves kor után mehetek, és szeretnék is nyugdíjba vonulni. Kérhetem-e a jogviszonyom felmentéssel történő megszüntetését és mikor? Jár-e végkielégítés, illetve a 40 éves jubileumi jutalom? 2008 áprilisában megkaptam a 35 éves jubileumi jutalmat a régi szabályok szerint. 2013. áprilisban pedig a 40 éveset. 3 évet állami cégnél dolgoztam 1971-1974-ig, majd pár hónapot takarékszövetkezetnél. Ha nyugdíjba megyek (öregségi nyugdíj), akkor az 1 év és pár hónap fog hiányozni a 40 éves szolgálati időből, ilyen esetben jár-e jubileumi jutalom?

Kérdés: 2015 őszén a köztisztviselő nyugdíjba kíván vonulni. Az évek folyamán a köztisztviselőnek igazoltan felhalmozódtak a ki nem vett szabadságai. Hány évre visszamenőleg lehet kifizetni, el­évül-e a ki nem vett szabadság? Nyugdíjassá válás után az évek során összegyűlt szabadságot ki kell-e fizetni a köztisztviselő részére? Meddig nem évül el a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény?

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?

Kérdés: Közalkalmazotti besorolással kapcsolatban lenne kérdésem. Az alábbi jogviszonyok álltak fent:
1990. 07. 01.-1993. 02. 28. TÜZÉP
1993. 03. 02.-1993. 09. 14. munkaügyi központ
1993. 09. 15.-1994. 12. 31. kft.
1995. 01. 01.-1995. 01. 15. munkaügyi központ
1995. 01. 16.-1996. 01. 15. biztosítótársaság
1996. 03. 24.-1999. 02. 28. költségvetési szerv
1999. 03. 01-jétől jelenleg is költségvetési szerv
A dolgozót 1999-ben 2. kategóriába sorolták be. Jelenleg 7. kategóriában van. Véleményem szerint a munka nélküli időszak levonása után is 9. kategóriában kellene lennie. A besorolás helyesen van megállapítva?

Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?

Kérdés: Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?