1002 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján kitüntetéssel járó pénzjutalmat adományoz. Milyen módon kell helyesen eljárni a következő esetekben (adózás, alátámasztó dokumentumok)?
a) Elhunyt részére,
b) civil szervezet részére.
Véleményünk szerint az elhunyt részére kifizetendő összeg az örökösnek számfejthető, de milyen jogcímen? A civil szervezet pedig a teljes összeget vissza nem térítendő támogatásként kapná meg, elszámolási kötelezettség nélkül, támogatói okirat alapján. Helyes-e ez így? Ha nem, akkor hogyan járjunk el?

Kérdés: A képviselő-testület kiránduláson vett részt. Nem hivatali utazás, csak szabadidős program. Melyik rovatra kell könyvelni a felmerült költségeket (szállítási szolgáltatás, szállás, étkezés, múzeumi belépő), milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?

Kérdés: Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Kérdés: Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Kérdés: Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: A képviselő-testület állapíthat-e meg jutalmat társadalmi megbízatású alpolgármester részére? A Kttv. 225/K. §-ának (1)–(7) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek:
225/K. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell.
(2) A polgármester a foglalkoztatási jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat.
(3) A polgármester a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül, egyéb esetekben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra.
(6) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
(7) A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.
Amennyiben megerősítést nyer az a vélemény, hogy nem részesíthető az alpolgármester jutalomban, akkor van-e arra vonatkozó javaslatuk, hogy milyen formában ismerheti el a képviselő-testület az alpolgármester többletteljesítményét? Kérem szíves állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésével kapcsolatban!

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy 2019-ben vásárolt ingatlan értékesítését tervezi 2023-ban. Ha elad egy ingatlant, és azt a pénzt egy másik ingatlan megvásárlására fordítja, akkor is be kell fizetnie az előző ingatlan eladásából származó nyereség utáni személyi jövedelemadót? Vagy létezik-e mentesség, ha a magánszemély az eladási árból másik ingatlant vesz magának lakhatási célra?

Kérdés: Az ingyenes és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek tárgyában, a Költségvetési Levelek 320. lapszám, 5677. számú kérdésben megadott válasz kapcsán az alábbi pontosításban szeretném a segítségét kérni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján évente a minimálbér összegéig ingyenesen vagy kedvezményesen adható belépőjegyek kapcsán vezetendő nyilvántartásban az erre jogosult személyeknek juttatott jegyek milyen értékét kell feltüntetni? A 100%-os értékesítési árat (jegy eredeti ára), a kedvezményes árat (jogosult által megfizetett) vagy a kedvezmény összegét?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?