1002 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A külföldi napidíj kifizetéséhez milyen nyomtatványt kell alkalmazni? Használhatjuk a külföldi kiküldetési rendelvényt?

Kérdés: Önkormányzatunk "Tiszta utca, rendes ház" címmel pályázati felhívást tett közzé az önkormányzat közigazgatási területén lévő társasházak részére. A jelentkezőket rangsorolva a legjobban teljesítő (legtisztább) társasházak díjazásban részesülnek. A díj mértéke változó összeg, 120 ezer és 840 ezer forint közötti nagyságrendben. A díjakat a nyertes társasházak részére a szerződéskötést követően tervezzük átutalni. Mivel a díjak felhasználásával a társasházaknak nem kell az önkormányzat felé elszámolniuk, ezért jelen esetben nem beszélhetünk az államháztartásról szóló törvény VI. fejezetében taglalt támogatásokról.
1. Milyen szerződést kell/lehet kötni a társasházakkal, mely alapján a díj összege kiutalásra kerülne? Van-e a szerződéssel kapcsolatban valamilyen egyedi elvárás, aminek a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell?
2. Hová, milyen rovatra kell könyvelni a kifizetéskor az összeget?
3. Milyen közteherfizetési kötelezettség merülhet fel a fizetendő díjakkal kapcsolatban, s azt kinek kell fizetnie, az önkormányzatnak vagy a társasháznak?

Kérdés: Főállású polgármester a képviselő-testület döntése értelmében havonta megállapított költségtérítésre jogosult. A költségtérítés összegét a polgármester felveheti 3 évre előre egy összegben, ha a képviselő-testület dönt róla? Ha igen, milyen adózási, fizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: 2021-ben találkoztam először a bér könyvelésekor a kifizetőt terhelő járulékot tartalmazó oszlopokban a járulékfizetés alsó határa megnevezéssel. Ha a munkáltatót terheli, akkor melyik K2-es rovatra kell könyvelni?

Kérdés: Roma önkormányzatunk online farsangot szervez. Lesznek előadók. A gyermekek részére pedig egy versenyt hirdetünk. Aki beöltözik, és a legtöbb lájkot kapja, annak ajándékcsomagot (könyv, csoki) vagy ajándékutalványt (élelmiszerbolti) adunk. Az előbbiekben említett ajándékoknak milyen adóvonzata van?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 63 éves vagyok, 44 év munkaviszonyom van, szeretnék nyugdíjasként folyamatosan tovább dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Hogyan lehetséges? Ha tovább dolgozom, akkor a munkabér után csak a 15% adót kell fizetni, vagy maradnak a közterhek is? A nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni, amíg a jogviszony fennáll?

Kérdés: Önkormányzatunk a településen élő minden 0-3 éves korú gyermek számára karácsonyra 5000 forint alatti ajándékutalványt adott. Helyi rendeletben ez nem került szabályozásra. Az így adott ajándékutalvány milyen juttatásnak minősül? Milyen adóvonzata van az önkormányzat esetén, és aki kapja, annak a részéről? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A védőnő szolgáltatta ahhoz az adatot, hogy kik részesülhetnek az ajándékban. Az utalványok átadását postai úton végezték, melynek során a tértivevény szolgálna bizonylatként, hogy az érintettek az utalványt átvették. Ez az eljárás megfelelő?

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?

Kérdés: Önkormányzatunk és a megyei horvát nemzetiségi önkormányzata szeretnének a horvátországi földrengés sújtotta településre tartós élelmiszert, tisztítószert, esetleg takarókat vásárolni, és kamionnal eljuttatni. Ez az adomány ilyen esetben és formában adómentes juttatásnak vagy reprezentációs költségnek minősül-e, és meg kell fizetni utána a reprezentációs adót és járulékot?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?