90 talált cikk a kártérítés kifejezésre

Kérdés: Mi a pénzügyi biztosíték?

Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron – támogatással – tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket elő­zetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?

Kérdés: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 156. §-a alapján, az abban foglaltak fennállása esetén a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére kerülhet sor. Az előzetes értékesítést a törvényszék gazdasági hivatala végzi a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak megfelelően. Az elkobzott dolgok előzetes értékesítése (az áfa megítélése szempontjából) közhatalmi tevékenységnek minősül-e?

Kérdés: A 146. számukban olvastam, hogy a technikai dolgozókat nem csak "A" fizetési osztályba lehet besorolni. Én 8 évet dolgoztam le egy munkahelyen, és úgy tűnik, hogy végig rossz fizetési osztályba besorolva dolgoztam mint konyhalány. 2000 augusztusában léptem be az intézménybe, mint nyugdíjas munkavállaló (közalkalmazott), és 2008. december 31-ével végleg nyugdíjba vonultam. Szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezem (mint varrónő), és van még mellette könyvelői végzettséget igazoló oklevelem is. Érettségim nincs. Az lenne a kérdésem, hogy milyen kategóriába kellett volna engem besorolni? Ha nem jó kategóriába soroltak be, akkor mit tehetek? Annyit tudok, hogy a munkajogi elévülési idő 3 év. Ez pontosan mit jelent az én esetemben? Kérhetem-e azt, hogy vizsgálják felül a régi besorolásomat, és ha igen, akkor meddig kötelesek kártérítésre és milyen összegben? Sajnos mint folyamatosan működő intézmény a hétvégeken is kellett dolgoznunk, arra sem járt semmilyen pótlék. A tudomásomra jutott, hogy azoknak, akik még ott dolgoznak, felülvizsgálják az ügyüket.

Kérdés: 1. Önkormányzati tulajdonú épület mellett álló járműre lezuhant a tetőről a hó. A biztosítási önrészt az önkormányzatnak kell megfizetnie a magánszemély felé? 2. Önkormányzati területen személyi sérülés történt (elesett a járdán). A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság társadalombiztosítási ellátás megtérítésére kötelezte az önkormányzatot. Hogyan történik ezek könyvelése?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?