Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kella) a gondozás-nevelés feltételeit, így különösenaa) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,ab) megfelelő textíliát és bútorzatot,ac)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Hogyan teljesíthető ez a feltétel? Elegendő-e a partner nyilatkozata, hogy átlátható szervezet az Nvt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy az Áht. 54/A. §-ában felsoroltakra vonatkozóan egyenként adatokat kell szolgáltatnia?
Részlet a válaszából: […] ...tudatában kijelenti(k), hogy a nyilatkozatban megadott adatok a valóságnak megfelelnek, illetve– tudomásul veszi(k), hogy a szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Önkormányzati ingatlan felújítása

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?
Részlet a válaszából: […] Önmagában abból a tényből, hogy a közétkeztetést az önkormányzat az intézmény feladatává tette, még nem következik az is, hogy az épület felújítása is az intézmény feladata. Nem elegendő az intézmény alapító okiratából kiindulni. Az önkormányzat vagyonrendeletét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Önkormányzati intézménynél végzett felújítás

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk, önálló adószámmal. Felügyeleti szervünk 2013-ban felújításra, képviselő-testületi döntés alapján előirányzatot adott olyan épületekben végzendő beruházásra, felújításra, amelyek az önkormányzat nyilvántartásában és tulajdonában szerepelnek. A munkákat elvégeztettük. A számlát a saját nevünkre kértük, mivel az előirányzat nálunk szerepel. Év végén pl. ablakcserét szerettem volna visszaadni az önkormányzatnak mint elvégzett felújítás, mivel a felújítást rá kell aktiválni az épületre. Ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy ez áfaköteles ügylet. Erről szeretném kérni tájékoztatásukat. A jövőben mi ennek az elfogadható megoldása, és csakugyan áfaköteles lesz ez az ügylet? Az intézmény áfalevonási joggal rendelkezik, de az áfa nem lett visszaigényelve többféle meggondolásból adódóan.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékért nyújtott szolgáltatásokat, termékértékesítéseket adóztatja. Nem képeznek adóalapot azok a támogatások, amelyek az árat nem befolyásolják, illetve azok, amelyek nem tekinthetők szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Iskolakezdés támogatása

Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] Önkormányzatuk minden iskoláskorú gyermek iskoláztatásához készpénzben nyújt támogatást a családoknak. Költségvetésükben mint saját hatáskörben adott pénzügyi ellátást szerepeltetik is.Az Szja-tv. nem nevesít adómentesen, készpénzben adható juttatások között olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: Polgármesternek jár jubileumi jutalom? Milyen szabály vonatkozik a polgármesterekre?
Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 13. §-a határozza meg, hogy a főállású, azaz foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetében milyen körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Gyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság után személyi illetmény visszavonása

Kérdés: Városunkhoz csatlakozott két község, közös hivatalt hoztunk létre, a dolgozókat átvettük. Egy személy GYES-en volt, és most is azon van. Korábbi munkahelyén személyi illetményt állapítottak meg részére. Az új közös hivatalban személyi illetmény nincs, senki nem részesül ilyen bérben. Kötelező-e a GYES-ről visszatérő dolgozó részére továbbra is a személyi illetmény folyósítása, vagy végzettségének megfelelő besorolással alkalmazhatjuk az új közös hivatal szervezetében?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő-testület hivatalánál minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása

Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A külön­adó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] ...ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen különadóalapnak minősülő bevételt szerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Országgyűlési képviselők javadalmazásának adózása

Kérdés: Hogyan változik a választások után az országgyűlési képviselők javadalmazásának adózása?
Részlet a válaszából: […] ...következő Országgyűlés alakuló ülésének napjától az országgyűlési képviselői tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Alpolgármester megbízatása

Kérdés: Alpolgármester megbízatása mikor szűnik meg, ha nem a képviselők közül választották?
Részlet a válaszából: […] ...helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 34. §-ának (2) bekezdése szerint azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
19
20
21
44