296 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Egy cég naptárakat biztosít ingyenesen, egy 3000 fő lakosságszámú település minden lakóingatlanja részére, melynek kézbesítésére a helyi önkormányzatot kéri meg. 15 forint/db + áfa összegben megtéríti az önkormányzat részére – számla ellenében – a kézbesítés költségeit. Az önkormányzat csak a nem lakóingatlannak minősülő ingatlan--bérbeadásra tekintettel jelentkezett be áfás számlázásra. Milyen feltételek mellett számlázhat az önkormányzat kézbesítési költséget a felajánló cégnek? Ha számlázhat az önkormányzat ilyen tevékenységet, azt áfamentesen, 15 forint bruttó értéken teheti? A naptárakat (ingyenes) készletre kell venni, 0 forint értéken? Kell-e valamilyen adminisztrációt teljesítenie az önkormányzatnak a NAV felé ezért a tevékenységért? Ha számlázhat az önkormányzat, milyen dokumentumok szükségesek a számla teljesítésének alátámasztására? Elég egy lista a kézbesítés címéről és az átvevő neve, aláírása szerepeltetésével? Ha a szomszéd veszi át a naptárt, a szomszéd aláírása is megfelel, zárójelben a szomszéd szó beírásával?

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
– a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
– a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
– a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
– T 3657 – K 495 159 678
– T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?

Kérdés: Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: Köznevelési intézménynél szeptember hónapban leltározási eljárás lefolytatására kerül sor december 31-i fordulónappal. A leltározás lezárásáról a jegyzőkönyv szeptember 30-i dátummal elkészült. Következő év január hónapjában az előző év december 31-i fordulónapi leltározáshoz pótleltárív került kiállításra. Leltározási eljárás készítéséhez szükséges dokumentáció azonban nem készült (megbízólevelek, jegyzőkönyv, nyilatkozatok). Helyesen jártak el, vagy külön dokumentáció készítésére lett volna szükség a pótleltározási eljáráshoz?

Kérdés: Művelődési ház főzési alapanyagot vesz gyerekeknek tartott foglalkozásra, szakkörre, melyet felhasznál főzés vagy sütés keretében. Hogyan történik a számviteli elszámolása?

Kérdés: Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?

Kérdés: A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Intézetünk épülete nem szerepel a nyilvántartásunkban, sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, a "karton" az önkormányzat/polgármesteri hivatal könyveiben lelhető fel. Az intézetünk épületét érintő beruházásokhoz/felújításokhoz kapcsolódó szállítói számlák a BLESZ nevére szólnak. A szállítói számlák kifizetése az önkormányzati finanszírozásból kerülnek kifizetésre (nem átvett pénzeszköz, nem pályázati pénzek). Az épületben olyan beruházást, amely állandó jelleggel beépítésre került, amely az épület lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, ezeket a beruházásokat térítésmentes átadással vezettük ki a nyilvántartásunkból. A térítésmentes átadásról jegyzőkönyv készült, melynek mellékletét képezte a szállítói számla, és az ahhoz kapcsolódó alapbizonylatok is. A beruházás aktiválása az átvevő önkormányzatnál történt meg. Év végén a 412-8434-re könyveltük az átadott/folyamatban lévő beruházást a 495-ös főkönyvi számla közbeiktatásával. Az önkormányzat kérte, hogy ne térítésmentesen adjuk át, hanem ún. vagyonkezelésbe. Melyik a helyes átadási mód?