333 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Az új Ámr. [292/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet] hatálybalépésével változott-e 2010-től a gazdasági vezetők képesítési követelménye a régi Ámr. szabályaihoz képest?

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?

Kérdés: Ügyintéző II. besorolású köztisztviselő kolléganőnk nemsokára megszerzi a diplomáját, és a Ktv. alapján átsorolnánk ügyintéző I.-be. Úgy gondoljuk, hogy nem kell közigazgatási versenyvizsgát tennie, mivel már több mint öt éve dolgozik nálunk, azonban ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények a hivatalunkban. Kell-e a kolléganőnknek versenyvizsgát tennie?

Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?

Kérdés: Községi önkormányzatnál jelenleg mint pénzügyi előadó dolgozom mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon szerzett képesítéssel. 2011-ben a gazdasági munkakört kell átvennem (nem mint vezető, mert kisközség lévén a jegyző látja el a vezetői feladatköröket). Kérdésem lenne, hogy ilyen feltételek mellett kell-e még költségvetési mérlegképes képesítést is szereznem?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2009. 07. 28-i 116-os számában a 2424. számú válaszban a gazdasági vezetők képesítési követelményeiről esik szó, és a következő mondatrész található a leírt anyagban: "...vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevéllel." A kérdésem az lenne, melyik az a külön jogszabály, ami erről rendelkezik, továbbá a pénzügyi és számviteli szakellenőr végzettség államháztartási szakon megfelel-e ennek a külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító oklevélnek?

Kérdés: 57 éves vagyok, mérlegképes könyvelői bizonyítványom van. 2010-ben 40 éves munkaviszonnyal fogok rendelkezni. 20 éve gazdasági vezetőként dolgozom, érdeklődni szeretnék, hogyan érint a képesítési követelmények szigorítása? Dolgozhatom-e ebben a munkakörben (ha megmarad) nyugdíjazásomig?

Kérdés: Első kérdésem, hogy az alábbi munkaviszonyok beszámíthatók-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomba? – 1983. 07. 28.-1995. 06. 05. – Megyei Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Részvénytársaság, – 1995. 04. 13-tól jelenleg is Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Második kérdésem, hogy az élelmezésvezetőnek jár-e vezetői pótlék?

Kérdés: A 2010-es önkormányzati költségvetés készítésénél felmerült problémáinkra szeretnénk választ kapni. Az új szakfeladatrend változásaival kapcsolatban a kiadások és bevételek tervezése során merültek fel az alábbi kérdések: – A több szakfeladaton (iskola 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, sajátos nevelési igényű tanulók, tanulószoba) foglalkoztatott pedagógusok kiadásait milyen mutató alapján célszerű felosztani, illetve a kinevezés hogyan legyen elkészítve (egy vagy több)? – Az intézményvezető (vezetők), gazdasági szervezet, technikai állomány kiadásainak felosztási módja, illetve milyen szakfeladatra készüljön kinevezés? – A polgármesteri hivatalnál a jegyző, aljegyző személyi juttatását fel kell-e osztani a területi igazgatási tevékenységekhez (építésügyi hatósági, okmányirodai feladatok), ha igen, milyen mutató alapján?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?