Költségvetési szerv által vásárolt ingatlan hasznosítása

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) a fenntartó (képviselő-testület) döntése alapján saját költségvetése terhére tervez nem lakás céljára szolgáló ingatlant vásárolni, amit majd a fenntartó döntésének megfelelően bérbeadás céljára fog hasznosítani. A megvásárolt ingatlan szerepelhető-e az intézmény mérlegében, a földhivatalnál bejegyezhető-e mint tulajdonos?
Amennyiben az intézmény a nem lakás céljára szolgáló bérbeadásra adókötelezettséget választott, akkor levonható-e az ingatlanvásárlás során fizetendő fordított áfa? A bérbeadási tevékenységet végezheti-e alaptevékenysége keretén belül, vagy csak vállalkozási tevékenységként?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben kell befektetett eszközként nyilvántartani és értékcsökkenteni az ingatlant.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége leheta) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Többcélú intézmény vezetői

Kérdés: Többcélú intézmény esetén (óvoda-bölcsőde) a főigazgató és a főigazgató-helyettes mellé kötelező-e a bölcsődébe egy szakmai vezetőt jelölni, és pótlékot is adni részére?
Részlet a válaszából: […] ...színvonalú ellátását. A fenntartó kötelezettsége a megfelelő színvonalú szakmai feladatellátás feltételeinek biztosítása, a költségvetési forrásokat is ebből a célból állapítják meg számára. Azt is indokolt figyelembe venni, hogy ha az intézmény vezetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Önkormányzati támogatású civil szervezetek

Kérdés: Önkormányzatunk támogat civil szervezeteket, alapítványokat. Milyen formában tehetjük ezt meg, illetve ezen szervezeteknek van-e elszámolási kötelezettsége az önkormányzatunk felé? Minden esetben kell támogatási szerződést kötni? Tudomásunk szerint egyesület állíthat ki számlát. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 41. §-ának (2) bekezdése a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek számára tilalmazza – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a támogatás, illetve adomány nyújtását az intézményi kiadási előirányzatok terhére. Az önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel és kft.-vel sem. A képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk. Az elképzelés szerint a kivágást és a fák tuskózását egy vállalkozás végezné, tekintettel arra, hogy az út helyreállítása csak így lehetséges. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Lehet-e olyan megoldás, hogy a fát kivágó vállalkozó számára értékesítünk, ez mely jogi szempontok szerint aggályos?
Részlet a válaszából: […] ...  Az Áht. csak a költségvetési szervek tekintetében különíti el az alaptevékenységet és a vállalkozási tevékenységet, a helyi önkormányzatok esetében nem. Erre tekintettel csak a helyi önkormányzat költségvetési szervei esetében beszélhetünk alap- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Átláthatósági nyilatkozat

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
Részlet a válaszából: […] ...összegű szerződés megkötésére került sor, akkor azt írásba kell (kellett) foglalniuk, és a másik szerződő fél (amennyiben nem másik költségvetési szerv, vagy törvény erejénél fogva átlátható szervezet vagy magánszemély) átláthatósági nyilatkozata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú cégének a korábbi években tagi kölcsönöket nyújtott. A cég saját tőkéjének erősítése érdekében az önkormányzat tagi kölcsönökből származó követeléseit pótbefizetés keretében a társaság részére rendelkezésre bocsátotta, ezzel egyidejűleg az önkormányzat a pótbefizetés visszafizetéséről is lemondott. Hogyan történik a pótbefizetés visszafizetéséről való lemondás számviteli elszámolása, könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...mint függő követelést kell felvenni.Az Áhsz. 15. melléklete szerint a pénzforgalomban nyújtott pótbefizetést az önkormányzatnak a költségvetési számvitel szerint a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton, illetve a 8435....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Vevőkkel szembeni követelés

Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. A (8) bekezdés szerint a mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Alanyi adómenteség választására jogosító értékhatárba beszámítandó tételek

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatásként számlázott közüzemi díjak Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatások, amelyek beleszámítanak az alanyi adómentesség értékhatárába. Az alanyi adómentesség értékhatárába be nem számító bevételek körét az Áfa-tv. 188. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Országbérlet elszámolása

Kérdés:

A munkavállaló márciusban országbérletszámlát adott le, amit a BKK állított ki. Ezt a számlát is el lehet számolni adómentesen? A munkavállaló lakcíme Győrben van.

Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egy vármegyén belül utazik, akkor a munkáltató a napi munkába járásra használt, egy vármegyére érvényes vármegyebérletének árát akár 100 százalékban, adómentesen megtérítheti. A vármegyebérlet ára akkor is adómentesen megtéríthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Járőrképzés támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitánysággal kötött keretmegállapodás (szándéknyilatkozat) szerint támogatni fog összesen nettó 500 000 forinttal egy járőrképzésben részt vevő személyt, akivel erről megállapodást köt majd, annak felhasználását ellenőrizheti, a képzés elvégzése után a rendőrség állományba veszi a támogatottat. Milyen rovaton és COFOG-on elfogadható könyvelni ezt a támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. megkülönbözteti az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzést.Az Szja-tv. 3. §-ának 86. pontja szerint iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.A 87....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
8
9
10
346