1188 talált cikk a közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: A prémiumévek programban részt vevő pedagógus a munkaidején túl – amennyiben vállalja – beosztható-e helyettesítésre külön díjazás fejében?

Kérdés: Gyógymasszőrként dolgozom egy egészségügyi intézményben napi 6 órában, mivel a munkakörömhöz a törvény ennyit ír elő. Munkáltatóm a Kjt.-bértábla által megszabott illetményemet is hatórásként számolja. Szabályosan jár el?

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényből 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezték a tizenharmadik havi illetményre vonatkozó szabályokat. Hogyan kell rendezni a 2008. évi kifizetésekkel kapcsolatos elszámolást?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: 1954-ben születtem, 1972. július 1-jétől közalkalmazottként dolgozom az egészségügyben. 1975. szeptember 30-tól 2007. május 23-ig napi 8 órából 3 órát röntgenasszisztensként tevékenykedem. Ezek a röntgenasszisztensként eltöltött évek miben játszanak szerepet a nyugdíjazásomkor?

Kérdés: Szakközépiskolai végzettséggel rendelkező "D" kategóriába besorolt, valamint felsőfokú szakképzettséggel rendelkező "E" kategóriába besorolt közalkalmazottnak a technikusi végzettségét, melyet hasznosít a munkájában, hogyan lehet figyelembe venni a besorolásnál, kaphat utána további szakképesítést?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kis óvodában élelmezésvezetőként. Végzettségeim: gimnáziumi érettségi és előadói munkakör betöltésére jogosító bizonyítvány (204./1976./MK 10/OM) számú utasítás alapján. Középfokú postaforgalmi tanfolyam FK 109, 1980; Élelmezésvezető OKJ 52660101. (2001. évben); Számítógép-kezelő (-használó) OKJ 33464101 (2003. évben); Általános szociális munkás főiskolai oklevél (2008. évben). "D" fizetési osztályba vagyok besorolva. A felsorolt szakképesítések valamelyike után jár-e nekem további szakképesítések címén valamilyen juttatás?

Kérdés: Tagintézményünkben dolgozó tanító 2008 januárjában megszerezte a logopédus diplomáját, azóta logopédusként is foglalkoztatjuk. Melyik pótlék adható számára? A különleges szakértelmet igénylő munka pótléka, vagy a gyógypedagógiai pótlék? Logopédusként 7 órában, magyartanárként 8 órában és napköziben 6 órában foglalkoztatjuk.

Kérdés: A közoktatásban dolgozom gazdasági vezetőként 1995 óta. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem, képesített könyvelő, vállalati tervező és statisztikus szakképesítést szereztem, majd költségvetési könyvelői végzettséget (ez is középfokú). Mérlegképes könyvelői végzettséggel 1992 óta rendelkezem (regisztráltak, igazolvánnyal rendelkezem, minden kötelező továbbképzésen részt vettem). Ez év szeptemberében szereztem meg informatikus közgazdász felsőfokú iskolai végzettségem, számvitel szakirányon, s a Kjt. szerinti "E" fizetési osztályból "F"-be kaptam átsorolást. Szeretném tudni, hogy – a 217/1998. Korm. rendelet előírása szerint szakirányú felsőfokú végzettségem mellett – a mérlegképes könyvelői végzettségem feljogosít-e arra, hogy 5%-os további szakképesítésért járó illetménynövelést kaphassak.