1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: Közalkalmazotti jubileumi jutalomba nem számít bele a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki családtagjának ápolása miatt (ápolási díj) volt 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon? Az intézmény nem számította bele a jogosultsági időbe, de fenntartói ellenőrzés alkalmából az ellenőrök kifogásolták. Szerintük bele kellett volna számolni, előbb járt volna a jubileumi jutalom.

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy vállalkozással, a szerződés tárgya vízbáziskutatás, biztonságba helyezés és védelem. A szerződés keretében a vállalkozó felméri a lakosság vízfogyasztását, a területen lévő ipari üzemeket, a lakossági és az ipari szennyezés mértékét. A felmérés alapján a vállalkozás kijelöli a védőterületet, amely a megfelelő vízminőségű vízbázis szempontjából kulcsfontosságú, gondoskodik a védőterület megfelelő védelméről, illetve több helyen monitoringkutakat állít fel, a vízbázis folyamatos ellenőrizhetősége érdekében. Tekintve, hogy a monitoringkutak felállítása vízhatósági engedélyhez kötött, kérdés, hogy alkalmazni kell-e az adott esetben a fordított adózást, figyelemmel arra, hogy a beruházás egy része építési hatósági engedélyhez kötött? (Az APEH 2008. 10. 22. tájékoztatója alapján a vízjogi hatóság által kiadott engedély is építési hatósági engedélynek minősül a fordított adózás szempontjából.)

Kérdés: Önkormányzatunk saját maga termeli meg a zöldségféléket saját konyhájára. Kérdésem, hogyan kerülhet be a készletek közé, és milyen értékkel kell ezt nyilvántartanunk?

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.

Kérdés: Intézetünk a már nem használt számítástechnikai eszközeit térítésmentesen átadná egy másik EU-tagországban található iskolának. Van-e ennek valami akadálya? Vonatkozik-e erre külön szabály, vagy a hazánkban szokásos módon bizonylatoljuk és számoljuk el?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető 1983. 10. 01. óta dolgozik ebben a munkakörben, előreláthatóan még négy éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig. Érettségivel és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú tanulmányait nem kezdte meg 2011. január 1-jéig. Az intézménynél felsőfokú pénzügyi végzettséggel csak az intézményvezető rendelkezik. Betöltheti-e továbbra is a gazdasági vezető a munkakört? Ha nem, akkor az intézményvezető lehet-e egyben gazdasági vezető is?

Kérdés: Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?

Kérdés: 2011. január 31. naptól vezetői köztisztviselői jogviszonyom van. Kinevezésemben köteleztek egy éven belül közigazgatási szakvizsga letételére, a határidő: 2012. január 31. A 2011. évi XXX. törvény 24. § (4) bekezdése alapján kérdezném, hogy a szakvizsgámra megállapított határidő meghosszabbodik-e 1 évvel (2013. január 31-ig)? A 24. § (2) bekezdés alapján kérdezném, hogy ha 2011. novemberben szakvizsgázom, köteles vagyok-e alapvizsgát tenni előtte, mivel itt hivatkozik a törvényalkotó az (1) bekezdésben említett időszakra (mit ért ez alatt az időszak alatt: 2011. szeptember 1-jéig, vagy 2012. szeptember 1-jéig)?