710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?

Kérdés: Az önkormányzatunk településrendezési szerződést kíván kötni. Az Étv. 30/A. §-ának (3) bekezdése alapján a szerződés tárgya lehet különösen:
a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,
b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba) előfeltételei – az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása – vagy
bb) következményei – a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések –, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
Ez alapján a vállalkozó fejlesztési hozzájárulást fizetne az önkormányzat részére utcafelújításhoz, út-járda építéshez. Milyen módon teheti meg a vállalkozó? A településrendezési szerződés alapján egyéb felhalmozási célú támogatásként? Ha a támogatásként való megfizetés nem lehetséges, akkor van-e az önkormányzatnak számlakiállítási, illetve áfafizetési kötelezettsége? Másik lehetőségként arra gondoltunk, hogy a településrendezési szerződésben kikötjük, hogy a vállalkozó köteles a kijelölt utat teljes egészében vagy az önkormányzattal közös költségviseléssel (50-50%-ban, a kivitelezési szerződés szerint az önkormányzat, illetve a vállalkozó is a rá eső részt fizetné ki) megépíteni. Ezután kellene az önkormányzat részére térítésmentesen átadni.

Kérdés: Önkormányzatunk pályázat útján szenny-vízberuházást valósít meg a településen. A projekt fordított áfás, melyet az önkormányzat vissza is tud igényelni, mivel a későbbiekben a szennyvíztelep üzemeltetésre át lesz adva. Az átemelők villamos energiájának díját tovább kell számláznunk a fővállalkozónak, aki azt a részünkre megtéríti? A felszámított áfát ebben az esetben be kell fizetnünk, vagy vele szemben levonhatjuk az áfa összegét?

Kérdés: Építési-szerelési projekt során közműcsatlakozást rendelt meg önkormányzati társulásunk. Ezért a kiállított közműdíjszámlák a társulás nevére szólnak. Építési szakaszban viszont a szerződés szerint az építő vállalkozó fizeti a közműdíjat, ezért a projekt befejezéséig ő is szerepel a számlán mint számlafizető. A számlákat az építő cég kifizette és irattározta. Most viszont 3 hónap elteltével jelezték, hogy ők így nem tudják ezt lekönyvelni, mivel a számla a mi nevünkre szól, ők csak mint számlafizetők vannak rajta. Ebben az esetben melyek a helyes könyvelési lépések? És hogyan lehet megoldani ezt a helyzetet?

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. A helyi közútjainkra történő belépést 7,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek, illetve járműszerelvények esetében rendelet útján engedélyhez kötjük. Az engedélyt határozatban rögzítik kollégáink. Az engedély ingyenes, útdíjat nem szedünk. Azonban egy polgármesteri utasítás alapján a behajtási engedélyek kiadását az esetleges károkozás megelőzése, valamint az esetlegesen okozott kár helyreállítása érdekében a rendeletben foglaltakon felül általános jelleggel kárátalány megfizetéséhez köti. A kárátalány rögzítése és megfizetése a behajtási engedély kérelmezőjével egy különmegállapodás alapján történik. A kérdésünk a kárátalány megfizetésének helyes könyvelésére és kezelésére vonatkozik. Ebben az esetben helyesen a B36-os, illetve a B411-es rovatra könyveléssel járunk el helyesen? Számlakiállítási kötelezettségünk fennáll?

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában van több lakás, amelyek egy pályázat keretei között kerültek kialakításra, és a pályázatban részt vevő személyek – bizonyos feltételek megléte esetén – lakhatását szolgálja. Az egyik lakás a polgármesteri hivatal egyik épületében van. (Az önkormányzat a fenntartó, melynek egyik intézménye a polgármesteri hivatal.) A polgármesteri hivatal épületének egyetlen vízmérő és egyetlen árammérő órája van. A kérdéses lakáshoz egy-egy almérő beépítésre került. A polgármesteri hivatal épülete az önkormányzat tulajdonában van. A hivatalos mérőórák alapján elkészített számlák a polgármesteri hivatalra szólnak. A lakó a lakhatást illetően, az önkormányzattal áll szerződésben pályázat alapján.
A) Hogyan kell történnie a közüzemi díjak továbbszámlázásának?
1. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja közvetlenül a lakónak a közüzemi számlákat az almérők alapján? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
2. Az önkormányzat – bár a közüzemi számla nem rá vonatkozik – továbbszámlázhatja azt a lakónak? Ebben az esetben kell valamilyen szerződés vagy megállapodás az önkormányzattal?
3. A polgármesteri hivatal továbbszámlázza a közüzemi számlákat az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig ez alapján továbbszámláz a lakónak?
B) Ha az almérő csak egy évben egyszer kerül leolvasásra, akkor hogyan kell meghatározni jogszerűen a továbbszámlázandó, elhasznált energiaértéket (Ft)?

Kérdés: Intézményünk egyik telephelyén az irodaépület mellett számos büfének biztosít bérleményt. Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. A gáz, illetve a villamos energia tekintetében a továbbszámlázandó egységárak megállapítása során figyelembe kell-e venni a rendszerhasználati díjak összegét? Intézményünk nagyfogyasztónak számít, ezért ezek az összegek elég magasak. Ha figyelembe kell venni a rendszerhasználati díjat, akkor milyen számítási módon kell meghatározni az egységárat?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében fejlesztést hajt végre olyan önkormányzati tulajdonú ingatlanon, amely egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. kezelésében van. A fejlesztéshez szükséges bővíteni a villamosenergia-hálózatot, ez a költség elszámolható a pályázatban, az összeget díjbekérő alapján ki is egyenlítettük a közműszolgáltatónak. Az előlegszámlát viszont a kft. részére bocsátotta ki a közműszolgáltató, mi csak számlafizetőként vagyunk rajta feltüntetve. Megkerestük ezzel a problémával a szolgáltatót, melyre azt a választ kaptuk, hogy ő csak az ahhoz az ingatlanhoz tartozó rendszerhasználó nevére tud számlát kiállítani, mert vele áll szerződéses jogviszonyban, és így a számla könyvelésére a rendszerhasználó (tehát a kft.) jogosult, a fizető fél csak egyéb adatként kerül feltüntetésre a számlán, annak könyvelésére, illetve az igénnyel kapcsolatos ügyintézésre nem jogosult. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni az előlegszámlát úgy, hogy az a pályázatban is elszámolható legyen? Mi fizettük ki, de nincs erről az önkormányzatunk nevére szóló számla. A kft. viszont rendelkezik egy számlával, amit nem tud lekönyvelni, mert pénzügyi teljesítés részéről nem történt.

Kérdés: Intézményünknek elhunyttal szemben ellátási díj jogcímen követelése áll fenn. Az ellátási költségről hagyatéki hitelezői igényünket bejelentettük az önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző által küldött tájékoztatás szerint nincs leltárba vehető örökhagyói hagyaték. Mindezekre tekintettel közjegyzői eljárásra nem került sor. A jogász véleménye szerint követelésünk jelenleg nem behajtható, azonban tekintettel arra, hogy a követelés jogi sorsa még nem tisztázott, ezért továbbra is nyilván kell tartani, figyelemmel az 5 éves elévülési időre. Az Szja-tv. szerint "a behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása »igazoltan« nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült."
Amennyiben a lezajlott hagyatéki eljárás szerint nincs hagyatéki vagyon, vagy vagyon hiányában nem kerül sor eljárás lefolytatására, a követelés leírható-e behajthatatlan követelésként?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja a volt élettársával ügyvédi megállapodást kötött, amely szerint a családi adóalap-kedvezményt teljes mértékben ő veszi igénybe, a családi pótlékot pedig a volt élettársa kapja. 2021 decemberétől változás történt, a magánszemély és a volt élettársa részére 50-50 százalékban folyósítják a családi pótlékot. Alkalmazottunk, függetlenül a családi pótlék folyósításától, egész évben jogosult volt-e a családi kedvezményre, tekintettel arra, hogy a gyermeket közösen, felváltva nevelték.