Találati lista:
1. cikk / 82 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?
2. cikk / 82 Szociális gondozók beosztása
Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?
3. cikk / 82 Munkaszüneti napon történő munkavégzés ellentételezése
Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?
4. cikk / 82 Utazási költségtérítés
Kérdés: Egészségügyi intézményünkben a határon túlról került felvételre munkavállaló dietetikus munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A munkavállaló lakcímkártyája alapján a határon túl rendelkezik állandó lakcímmel, tartózkodási helye pedig a munkahellyel megegyező városban van. A munkavállaló tájékoztatott, és nyilatkozott arról, hogy a költségtérítését a lakóhely szerint kéri, a határon túlról jár be naponta, életvitelszerűen ott lakik. Megilleti-e a napi munkába járás költségtérítése a dolgozót, vagy csak a heti egy alkalommal történő hazautazásra vonatkozó költségtérítés?
5. cikk / 82 Köztisztviselő távmunkavégzése
Kérdés: Köztisztviselőt lehet-e távmunkában foglalkoztatni rész- vagy teljes munkaidőben? Lehet-e a napi 8 órát úgy ledolgozni, hogy például 6 órát a munkahelyén tölt, a maradék 2 órát pedig az otthonában kell ledolgoznia? Emiatt szükséges-e szerződést módosítani? Illetve, hogyan lehet ezt bebizonyítani (kell-e), hogy elvégezte a munkáját?
6. cikk / 82 Külföldi munkavállalónak járó utazási költségtérítés
Kérdés: Országos kisebbségi önkormányzatunk által fenntartott oktatási intézményeinkben külföldi munkavállalók is dolgoznak. Van, aki közel lakik a határhoz, így onnan jár be. Magyarországi szálláshelye mindegyiknek van, hiszen ez elengedhetetlen a magyarországi tartós munkavállaláshoz. Milyen esetben fizethető nekik (amennyiben egyáltalán fizethető) utazási költségtérítés a külföldi lakóhely és a munkahely között napi munkába járásra? Valamint, ha csak alkalomadtán utazna haza külföldre, arra kötelesek vagyunk-e neki költségtérítést adni? Amennyiben igen, milyen mértékben?
7. cikk / 82 Hétvégi ügyelet díjazása
Kérdés: Családsegítő központban dolgozó 40 órás munkaidős esetmenedzser szombati napon kapcsolattartási ügyeletet biztosít, a jelenléti íven ezt a hétvégi napot is alá kell írnia. Részére a hétvégi műszakpótlék (200%) jár?
8. cikk / 82 Hozzátartozó halálával összefüggő munkavégzés alóli mentesülés
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, részmunkaidőben (heti 8 órában foglalkoztatott, heti 1 alkalommal dolgozó) dolgozónak jár-e a 2 nap közeli hozzátartozó halála miatt munkavégzés alóli mentesülés? Ha igen, akkor hogyan kell ezt kiadni a részére? A szabadságát órában tartjuk nyilván.
9. cikk / 82 Óvodapedagógus jubileumi jutalma
Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?
10. cikk / 82 Túlóra alapja, kifizetése
Kérdés: Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
