1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: 57 éves koromra 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként igénybe kívánom venni az előrehozott öregségi nyugdíjat. Nyugdíjazásom előtt jár-e a felmentési idő, és ha igen, mennyi időre köteles a munkáltató a munkavégzés alól felmenteni (3 vagy 6 hónap)?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet alapján a munkáltató térítési kötelezettsége a közigazgatási határig szól-e, avagy a munkahely "kapujáig"? (Pl. Budaörsről történő bejárás esetén a közlekedési távolság zöme a főváros területére esik.)

Kérdés: 1. Az iskola dolgozói sokszor belföldi kiküldetést teljesítenek saját tulajdonú gépjárművel. A belföldi kiküldetés a lakóhelytől vagy a munkahelytől számolható-e el? 2. Egyik tanárunk motorkerékpárral jár dolgozni. Ebben az esetben milyen összegű költségtérítés számolható el részére adómentesen?

Kérdés: Dolgozónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről személygépkocsival érkezik Budapestre. Itt a peremkerületben leparkol, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműve(ke)t veszi igénybe, hogy munkahelyére érjen. A lakása és a parkolóhely közötti távolságra a gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése címén elszámolható-e a 9 Ft/km, illetve a közigazgatási határon belül BKV-járatokra érvényes bérlet adható-e ezzel egy időben?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Egy külsős segítséget alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattunk. Hova kell könyvelnem a foglalkoztatásért vásárolt bélyeg árát, amely tartalmazza a tb-járulékot, a munkaadói járulékot, a dolgozótól levont 12,5% járulékot és az szja-t?

Kérdés: Az adómentes juttatásokkal kapcsolatban kérdezem, hogy a 400 ezer forintig biztosított adómentes juttatás körébe tartozik-e a koncertjegy, sportrendezvény belépője, számítógép-vásárlás a dolgozónak? Hogyan történik az elszámolása e juttatásnak?

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?

Kérdés: Három önkormányzatunk közösen foglalkoztat a községeinkben egy védőnőt, akinek a munkája ellátásához rendszeres gépjárműhasználatra van szüksége. Saját autóját használja az alkalmazott, melynek ellenszolgáltatására 500 km/hó mértékben állapítottak meg részére útátalányra való jogosultságot. E feltételek mellett a védőnőnek minden hónapban el kell-e számolnia a ténylegesen megtett kilométerekről – útnyilvántartás –, s ha igen, az aktuális km mennyisége befolyásolja-e az adott hónapra neki járó útátalány összegét? Tehát ha pl. 300 km-t utazik, akkor az ez után járó összeg illeti-e meg őt, illetve ha 525 km-t tesz meg, akkor az 500 km feletti részre is jár-e a költségtérítés?

Kérdés: A közalkalmazott 1970-1973-ig felsőfokú tanulmányait végezte, majd egy vállalatnál volt alkalmazásban 1973-1992-ig. Ekkor jogviszonya kilépett megjegyzéssel szűnt meg. 1992-1998-ig banki alkalmazott volt, 1998-2000-ig egy kft.-ben volt alkalmazott, majd 2000-ben lépett be a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz. A jubileumi jutalom, valamint a felmentési idő szempontjából mennyi idő vehető figyelembe?