1260 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Milyen költségeket kell megtéríteni a munkavállalóknak az Mt. új szabályának alkalmazása során, amikor a munkavállaló munkabérét a munkáltató bankszámlára utalja? Beletartoznak-e ebbe a pénzfelvétel, az esetleges bankkártya nyújtása, illetve egyéb a bankszámlához kapcsolódó költségek?

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?

Kérdés: Intézményünk, a Megyei Gyermekvédelmi Központ mint megyei önkormányzat által fenntartott, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény közalkalmazottakat foglalkoztat. Felvettünk a megüresedett gyermekfelügyelői állásra egy új kollégát, akinek szakközépiskolai érettségije van. Az érettségi bizonyítvány e záradékot is tartalmazza: "E bizonyítvány a 104/1975. (MK2) OM számú utasítás alapján gyermekfelügyelői munkakör betöltésére is képesít." A kolléga szerint e képesítés alapján "E" kategóriába sorolandó, az intézmény szerint viszont csupán a "D"-be, hiszen az érettségi és a középfokú végzettség alapján csak "D"-be sorolható. Akkor lenne "E"-be sorolható, ha ez felsőfokú képesítés lenne, vagy ha emelt szintű. Azt szeretném önöktől megtudni, hogy ez a végzettség jelenleg melyik OKJ-s számnak felel meg, illetve hogy középfokú, emelt szintű vagy felsőfokú végzettségnek tekinthetem a fenti érettségi bizonyítványt?

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?

Kérdés: Iskolánk előre megveszi a BKV-jegyeket, melyeket számla alapján lekönyvelünk, majd belföldi kiküldetés esetén odaadunk a dolgozóinknak, akik a használt jegyeket visszaadják. A belföldi kiküldetés elszámolása nyomtatványhoz hozzá kell-e csatolni a felhasznált jegyeket? Helyes-e ilyen módon az elszámolás?

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretnénk tudni, hogy a munkáltató adhat-e adómentesen vissza nem térítendő (lakáscélú) támogatást a munkavállaló által hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez?

Kérdés: 1946. 12. 31-én született nő vagyok, két éve előrehozott csökkentés nélküli saját jogú nyugdíjas. Jelenleg is teljes munkaidőben dolgozom. 2008. január elsejétől vállalhatok-e továbbra is munkát teljes óraszámban, és nem minimálbérért, a nyugdíjam folyósítása mellett?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.