979 talált állásfoglalás a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: 1952-ben született nő közalkalmazott jogviszonyai: B.-i Szénbányák 1970-1976, Vállalat 1976-1979. Egyesült Izzó 1979-1980, Autójavító Vállalat 1980-1984, "munkaviszony megszűnt" bejegyzés. Áthelyezés innen folyamatos, Áramszolgáltató 1984-1986, Gimnázium 1986-1989, Polgármesteri Hivatal 1989-1992, Általános Iskola 1992-1998, Polgármesteri Hiv. 1998-1999, Ker. Önk. Ifjúsági és Sportközpont 1999-től jelenleg is. Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Végkielégítés szempontjából mely évek számítanak? Miként lehet egyértelművé tenni azt a mondatot, hogy az 1992. július 1. előtti munkaviszonyokból, munkáltatókból mi került a Kjt. hatálya alá? Pl. 2008/2241 kérdés: Tervezőiroda miért számítandó be, mert állami? Jelen munkaviszonyból is a Szénbányák, az Autójavító stb. is állami volt.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat, hogy az alábbi munkaviszonyokban dolgozó számára jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? 1969. 07. 01.-1972. 01. 30. állami cég mv. megszűnt 1972. 02. 01.-1974. 10. 14. állami gazdaság áth. 1974. 10. 15.-1986. 01. 30. költségvetési üzem áth. 1986. 02. 01.-1992. 02. 28. építőipari vállalat áth. 1992. 03. 01.-1993. 06. 30. pénzintézet áth. 1993. 07. 01.-jelenleg önkormányzati gimnázium Nyugdíjba 2010. október 16-án, 60 éves korban kíván menni.

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmába beleszámítanak-e a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bizottságánál eltöltött évek (1984. 06. 01.-1993. 06. 20.)?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyt létesítettem egy egészségügyi intézményben mint takarítónő. Előző munkaviszonyaimban nem voltam közalkalmazott, ezért "A1"-es fizetési kategóriába soroltak. Szabadságomat is a Kjt. szerint állapították meg, hivatkozván a Kjt. 57. §-ra, amely szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1-es fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg, így csak 20 nap alapszabadságot kaptam. Önök szerint jogosan járt-e el a munkáltató, ha már nem közalkalmazottként 16 évet ledolgoztam?

Kérdés: Megyei fenntartású szociális intézményben dolgozunk. 1. Fenntartónk a fenntartása alá tartozó szociális intézményeket közös irányítás alá kívánja vonni ez év július 1-jétől. A jelenlegi intézmények jogutódlással megszűnnek, helyettük új intézmény jön létre 2009. július 1-jétől. Közalkalmazottként dolgozunk, a garantált illetményen túl munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést is többen kapunk. A jogutódlással történő megszűnés esetén bérünk hogyan alakulhat, elvehetik-e a munkáltatói döntésen alapuló kiegészítést? (Munkakör-változások feltehetőleg előfordulnak majd.) 2. További kérdésünk, hogy az összevonással kapcsolatosan a prémiumévekre jogosult munkatársaink részére ezt a lehetőséget fel lehet/kell-e ajánlani? Két kollégánk szívesen élne ezzel a lehetőséggel (egyéb feltételek fennállnak). Úgy tudjuk, hogy a fenntartó álláspontja szerint ez nem lehetséges a szakszervezetekkel (2008. dec. 18) történt megállapodás miatt: "...felhívják a fenntartókat és munkáltatókat arra, hogy 2009-ben ne csökkentsék a közalkalmazottak létszámát..." A prémiumévek programba történő bekapcsolás során tényleges létszámcsökkenés, elbocsátás nem merül fel, hiszen a dolgozók munkaviszonya továbbra is fennáll. A megállapodás ezt is tartalmazza: "Az átszervezésekkel esetlegesen együtt járó létszámváltozások jogszabályi megakadályozására a kormány nem lát lehetőséget..."

Kérdés: A leírt adatok alapján kérdezem, hogy közalkalmazotti jubileumi jutalmam kifizetése mikor esedékes? Munkaviszonyaim a következőképpen alakultak: – Nagyvállalat 1970. 07. 06.-11. 28-ig - Megyei Nyomdaipari Vállalat 1970. 12. 01.-1972. 08. 15-ig (tanácsi vállalat volt) - Nagyvállalat 1972. 08. 28.-1975. 02. 06-ig - Városi Szolgáltató Vállalat 1975. 02. 08.-1982. 04. 30-ig később: Városgazdálkodási Vállalat (tanácsi) áthelyezés - Nagyvállalat (áthelyezéssel) 1982. 05. 01.-1985. 02. 17-ig - Erdészeti és Faip. Egyetem 1985. 02. 17.-1986. 04. 30-ig (áthelyezéssel) - Bank 1986. 05. 01.-1997. 08. 24-ig (áthelyezéssel) - Munkaügyi Hivatal (munkanélküli) 1998. 01. 15.-03. 17-ig - Regionális Idegenforg. 1998. 03. 18.-1998. 10. 01-ig Bizottság (köztisztviselő) - Megyei Kórház 1998. 10. 06-tól jelenleg is. (közalkalmazott)

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?

Kérdés: A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.