1567 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költség-vetési szervén keresztül működteti a bölcsődei szolgáltatást egy megyei jogú városban. Az intézmény vezetője az önkormányzat engedélyét kérte, hogy az intézmény 2022. 01. 01. napjától tevékenységi körébe felvehesse a középfokú szakképzésben történő oktatás egyik formáját, a duális szakképzés lehetőségét, amelyen belül képzőhelyként végezhetnének gyakorlati és szakmai oktatást. A bölcsődei telephelyek így szakmai oktatási, ezzel együtt foglalkoztatási tevékenységet is felvállalnának a meglévő személyi állományukkal és a gyakorlati oktatásra alkalmas tárgyi feltételeikkel.
Az ún. szakképzési munkaszerződéssel az intézmény keretein belül dolgozó és tanuló diákok (összesen max. 70 fő) a közvetlen megszerzett munkatapasztalatok után biztosítanák a szakképzett munkavállalói utánpótlást. Az önkormányzat közgyűlése normatív határozatban engedélyezte az intézménye számára a duális szakképzésben való részvételt, képzőhelyként történő bekapcsolódással, maximum 70 fő diák fogadásával. Az intézmény alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának módosítása megtörtént. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti új feladatellátásának beemelése az alapító okiratba "093010-Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzés" megnevezéssel megvalósult. A korábbi években a finanszírozás alapja a szakképzési hozzájárulás volt, azonban ez 2022. január 1-jén megszűnt, és a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető. Az intézmény duális képzőhelyként az adókedvezményből, valamint a tanulók sikeres vizsgái után járó további 20% adókedvezményből – mint sikerdíjból – tervezi a képzéssel kapcsolatos költségeket finanszírozni. Az adókedvezmény – mint támogatás – NAV felé történő érvényesítésének feltétele adott, az intézmény szakképzési munkaszerződést kötött a tanulókkal, és havonta adóbevallást fog benyújtani a NAV felé a 2208 jelű nyomtatványon. A diákok bérköltségének elszámolása a 093010 kormányzati funkción megtörténik, azonban a szochokedvezmény (mint támogatás) a nettó finanszírozás keretében – 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde... kormányzati funkción – történő igénybevétele milyen módon könyvelhető le, hogy kimutatható legyen a duális képzés "eredménye"?

Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám – de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla –, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Az adóhatóság hónapok óta átfogó adóellenőrzést végez társaságunknál, több évre kiterjedően. Most kaptunk egy értesítést, hogy az egyik évet érintően jogkövetési vizsgálatot is indítanak. Jogkövetési vizsgálatot követően előfordult már, hogy a revizorok adóellenőrzést indítottak, de a mostani esettel még nem találkoztunk. Az adóellenőrzés nem foglalja magában a jogkövetési vizsgálatot?

Kérdés: A 2021 decemberében kifizetett hóközi juttatások a 3661-es főkönyvi számlán kerültek kimutatásra. A 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget a 2021. évi maradványkimutatás tartalmazza. Hogyan kell helyesen elszámolni a 2022-es évben költségként a K1-es rovatokon a 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget?

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?

Kérdés: Intézményünk több kártérítési perben érintett. Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy a könyveinkben szerepeltetni szükséges a folyamatban lévő peres eljárások pertárgyértékének összegét. A jogerős ítélet alapján kifizetett összeget végleges kötelezettségvállalásként kezeljük, de a még le nem zárult perek értékét nem tartjuk nyilván, mivel az intézményünk szempontjából még el nem ismert kötelezettség. Szükséges-e a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Egy magánszemély múzeumot szeretne létrehozni. Több tucat személygépkocsival rendelkezik, melyek ritkaságok, gyűjtői darabok, de OT betűjelű rendszámtáblájuk nincs, nem került sor muzeális jellegű gépjárműként történő vizsgáztatásukra. A járműveknek érvényes magyar rendszáma nincs, többségüknek nem is volt, mert a járműveket külföldről vásárolta meg a tulajdonos, és itthon nem helyezte azokat forgalomba. Vélhetően a többi jármű sem szerepel a hatósági nyilvántartásban. A múzeumban a személygépkocsikat a nagyközönség is megtekintheti majd. Mindezt úgy fogja a magánszemély kialakítani, hogy a járműveket átruházza egy jogi személyre (gazdasági társaságra vagy alapítványra), amely a múzeumot működtetni fogja. Az új tulajdonos számviteli politikája úgy fog rendelkezni, hogy értékcsökkenés nem számolható el az autókra, mivel azok értéke folyamatosan nő. A gépjárművek között vannak olyanok, amelyek képesek lennének önálló helyváltoztatásra, de nem vesznek részt a forgalomban, közlekedési célra nem használják, egész évben a múzeumban lennének elhelyezve. Keletkezik-e cégautóadó-kötelezettség, ha a járművekkel kapcsolatban kizárólag azoknak a kiállítással összefüggésben felmerült karbantartása, javítása során számol el költséget a jogi személy, és a személygépkocsikkal senki nem közlekedik, azokat nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően? Ha fennáll a cég-autóadó-kötelezettség, mi a megítélése annak az esetnek, ha költségelszámolásra az adóévben csak egy hónapban kerül sor?