1516 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]

Kérdés: A normatív iskolai étkeztetésről a Költségvetési Levelek 152. számában megjelent 2980. kérdés kapcsán olvastam állásfoglalásukat, s ezzel kapcsolatosan még további kérdésem lenne. Az iskolai háromszori ingyenes étkeztetést igénybe veheti-e a tanuló akkor is, ha nincs délután napköziben vagy tanulószobán?

Kérdés: Önkormányzatunk saját maga termeli meg a zöldségféléket saját konyhájára. Kérdésem, hogyan kerülhet be a készletek közé, és milyen értékkel kell ezt nyilvántartanunk?

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.

Kérdés: Kérdésem a saját tulajdonú jármű használatára vonatkozik belföldi kiküldetés esetén. Abban az esetben számolható el adómentesen a kiküldetés útiköltsége, ha a gépjármű saját vagy a házastárs tulajdonában van. Amennyiben a munkavállalónk a szülő forgalmijában mint üzembentartó szerepel, valamint a kötelező biztosítás is a dolgozó nevére szól, fizethetek-e neki kiküldetés költségtérítést?

Kérdés: Intézetünk a már nem használt számítástechnikai eszközeit térítésmentesen átadná egy másik EU-tagországban található iskolának. Van-e ennek valami akadálya? Vonatkozik-e erre külön szabály, vagy a hazánkban szokásos módon bizonylatoljuk és számoljuk el?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 150. számában megjelent, 2952. kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésünk. Nem ismert, hogy az ügyintéző mikor szerezte a mérlegképes könyvelői képesítést. Válaszukban azt írják, hogy rendkívüli gyorsasággal, soron kívül kell regisztráltatnia magát. Én 2004-től végzem egy körjegyzőség egyik önkormányzatánál a beszámolóval, költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet, nem írhatom alá, mivel regisztrációs számom még nincs. 2010-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, én is kérhetem-e soron kívül a regisztrációs számot? Ha nem, akkor kijelölhetjük (felkérhetjük-e) a körjegyzőség másik községében dolgozó regisztrációs számmal rendelkező köztisztviselőt, hogy a mi önkormányzatunk adatszolgáltatását is aláírja?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.