580 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Megyei jogú városban működő, a költségvetési törvény alá tartozó kulturális központ vagyunk. Alapszolgáltatásunkat a Kult-tv. határozza meg. Ennek 76. §-a szerint feladatunk a művelődési közösségeknek helyszín biztosítása. Intézményünk eddig a nyugdíjaskluboknak, tevékenységüket ingyen nyújtó művelődési közösségeknek, szakköröknek, társadalmi szervezeteknek sokszor ingyenesen termet biztosított, ingyenes terembérleti szerződéssel. Szabad kapacitásunk függvényében a termeket térítési díj ellenében is kiadjuk. Adókötelezettséget (áfa) választottunk a bérbeadásra. A fenti esetekben, ha a közösségeknek ingyen biztosítunk termet, annak áfáját be kell-e fizetnünk? (A járulékos költségek áfáját, víz, villany stb. visszaigényeljük, arányosításra nincs lehetőségünk.) Ha áfafizetésre kötelezettek vagyunk ingyenes terembérlet esetén, köthetünk-e olyan szerződést, hogy az áfát az adott csoport köteles megfizetni, oly módon, hogy azt úgy számlázuk ki: Terembérlet: nettó+áfa = bruttó, majd kedvezmény: mínusz nettó, áfamentesen? Így a számlán csak a fizetendő áfa marad.

Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő a „Nők 40”-nel menne nyugdíjba, a 40 év szolgálati idő 2025. május 31-én realizálódik. A 40 éves jubileumi jutalomra 2025. június 15-én lesz jogosult, ezért ezen a napon, de legkésőbb június 30. napjával menne nyugdíjba. A nyugdíjba vonulás előtt 2 hónap felmentési időre jogosult. A felmentési idő beszámít-e a 40 éves jubileumi jutalom idejébe? Ha pl. 2025. május–június hónapokban a felmentését tölti, akkor a 40 éves jubileumi jutalmat megkaphatja-e, vagy nem lesz rá jogosult?

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményünkben az intézményvezetőnek határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezése van 5 évre szóló vezetői megbízással. Ha 2 év után a munkáltató felmond, mert megszűnik az intézmény, akkor mi a felmondás következménye? Ha az intézményvezető lemondással el akar menni 2 év után, akkor mi a lemondás következménye?

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?

Kérdés: Önkormányzatunknak több olyan gazdálkodással összefüggő szabályzata van, amit a hatálybalépése előtt a képviselő-testülettel jóváhagyatott a jegyző. A szabályzatok egy része csak az önkormányzatra vonatkozik, a többsége azonban ki van terjesztve a költségvetési szerveinkre is (pl. óvoda, szociális intézmény).
A szabályzatok többségében nevesítve vannak a feladatokat ellátó személyek, illetve a szabályzat mellékletében megbízással rendelkeznek az adott feladat elvégzésére (pl. selejtezési és leltározási bizottság tagjai). Időközben azonban több személyi változás történt (nyugdíjba vonulás, vezetőváltás stb.). Személyi változások esetében minden alkalommal ismét be kell vinni ezeket a szabályzatokat a képviselő-testület elé? Amennyiben a szabályzatnak érdemi része nem változik, akkor nincs lehetőség ezen szabályzatok testület nélküli módosítására?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?

Kérdés: Önkormányzatunknál falugondnoki szolgálatot végző közalkalmazott 2024. 12. 25-ével betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát (65 éves). Az önkormányzat főállásban közalkalmazottként foglalkoztathatja-e tovább a nyugdíj mellett? Kaphat-e bért és nyugdíjat egyszerre?

Kérdés: 1. Polgármester illetményének megállapítása során milyen dátum lakosságszámát kell figyelembe venni? Véleményünk szerint a központi statisztikai hivatal által hivatalosan közzétett tárgyév (választási év) január 1-jei állapotának megfelelő lakosságszám a mérvadó.
2. A polgármester illetményének megállapítását követően, amennyiben az 5 éves ciklus alatt a lakosságszám tovább emelkedik, emelhető-e a polgármester illetménye, ha az emelkedést követően új fizetési sávba kerülne?
3. A polgármester 2002 óta tölti be a főállású polgármesteri tisztségét, az idei évben is sikeresen újraválasztották a 2024–2029 ciklusra. 2025 októberében betölti a nyugdíjkorhatárt, így a főállású polgármesteri tisztségét nyugdíj mellett fogja ellátni főállású polgármesterként. 2027 októberében 25 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kifizethető-e részére a jubileumi jutalom, amennyiben igen, milyen dátummal?

Kérdés: Óvodapedagógusunk 2024. augusztus 1. napján volt jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra, aminek kifizetését 3 héttel később kérte. Ezzel egy időben kézhez kaptuk tőle a nyugdíjas határozatát, amely szerint 2024. július 24. napjától nyugdíjas. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya nem szűnt meg. Ilyen esetben is kifizethető az általa kért jubileumi jutalom?