2449 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (művelődési központ és könyvtár) megállapodást kíván kötni egy piaci szereplővel, miszerint a cég az egyik helyiséget 25 millió forint értékben átépítené konferenciateremmé, ellenben annak eseti használatáért nem fizetne bérleti díjat a költségvetési szervnek. Hogyan alakul ebben az esetben az ellenérték egymás felé történő elszámolása, számlázása?

Kérdés: Önkormányzatunk a köztemetésről számlát kap a temetkezési vállalkozótól. A számla összegét K48-ra vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásra kell-e elszámolni?

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?

Kérdés: A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter pályázatot hirdetett a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím tekintetében. Az önkormányzatunk rendkívüli támogatáson belül visszatérítendő támogatásban részesült, amelyet a B115-ös rovatra könyvelt. Helyesen került-e az ilyen címen juttatott támogatás elszámolásra?

Kérdés: Az önkormányzat épületén energetikai felújítást hajtanak végre. A folyamat során a régi ablakok helyett újak kerülnek beépítésre. A régi ablakokat az önkormányzat értékesíti magánszemélyeknek, és számlát állít ki róla. Milyen bevételi számlán kellene megjelenítenünk az ellenértéket? Mi a gazdasági esemény könyvelésének szabályos menete?

Kérdés:

Megyei jogú város polgármesteri hivatala gazdasági szervezettel rendelkezik, az Áht. 6/C. §-a alapján látja el a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat az önkormányzatnál, nemzetiségi önkormányzatoknál, társulásoknál, valamint – munkamegosztási megállapodás alapján – az önkormányzat és a társulások által fenntartott költségvetési szerveknél. Az Áhsz. 31. §-a rendelkezik az éves költségvetési beszámoló aláírásáról. Az eddigi gyakorlat szerint az éves költségvetési beszámolót a gazdasági vezető és a szerv vezetője (önkormányzat esetén a polgármester, társulás és nemzetiségi önkormányzat esetén az elnök, költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője) írta alá. A belső ellenőrzés az egyik nemzetiségi önkormányzat ellenőrzése során feltárta, hogy az éves költségvetési beszámolót a szerv vezetője helyen nem az elnöknek, hanem a jegyzőnek kellett volna aláírnia az Áhsz. 31. §-a, az Áht. 6/C. §-a, valamint a MÁK kitöltési útmutatója alapján. Az évközi adatszolgáltatások (időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés) esetében is a fenti gyakorlatot alkalmazzuk, az adatszolgáltatásokat PIR-számonként nyomtatjuk és íratjuk alá a gazdasági vezetővel és a szerv vezetőjével. Az éves beszámolót és az évközi adatszolgáltatásokat, a fenti esetet tekintve, kinek kell aláírnia, helyes-e az aláírásokra vonatkozó eljárásunk?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Kérdés: A háziorvosi szolgálatnál levett vér laborba történő szállításával kapcsolatos kiadásokat (gépjármű és a szállítást végzők bére) az önkormányzat által megbízott költségvetési intézménynek mely kormányzati funkción kell elszámolnia?

Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint kedvezményes vételáron eladott építési telket azzal a feltétellel, hogy a cég 4 éven belül a telken beruházást fog megvalósítani. A szerződésben kikötésre került, hogy amennyiben nem teljesíti a beruházási kötelezettségét, úgy a forgalmi érték és a kifizetett vételár közötti támogatott összeget számla ellenében kifizeti az önkormányzatnak. A szerződésben a fizetési határidő úgy került rögzítésre, hogy „Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerződés 8.2. pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és Eladó nem él az elállás jogával, úgy Vevő köteles a kedvezményes vételárat az Eladó részére legkésőbb a jelen szerződés 8.2. pontjában meghatározott határidő leteltét követő 60 napon belül, legfeljebb az ingatlan jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott forgalmi értéke erejéig, az Eladó által kiállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla ellenében kiegészíteni.” A szerződés aláírásának dátuma 2021. 08. 23. volt, a beruházás megvalósításának határideje a 8.2. pont alapján az aláírástól számított 4 év. Ilyen esetben mi lesz a számla teljesítési és fizetési határideje? Az áfabefizetési kötelezettségünk melyik naptól él, a számlán szereplő teljesítés dátumát vagy a fizetési határidőt kell figyelembe venni?