Találati lista:
781. cikk / 2488 Talajvédelmi terv díjának elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatnak belterületbe vonással kapcsolatban talajvédelmi tervet kell készítenie. Hová kell elszámolni a talajvédelmi terv díját?
782. cikk / 2488 A kisadózó vállalkozás értelmezése
Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
– 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
– 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
– 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
– 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
– 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
– 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
783. cikk / 2488 Online farsangi nyereményjáték adózása
Kérdés: Roma önkormányzatunk online farsangot szervez. Lesznek előadók. A gyermekek részére pedig egy versenyt hirdetünk. Aki beöltözik, és a legtöbb lájkot kapja, annak ajándékcsomagot (könyv, csoki) vagy ajándékutalványt (élelmiszerbolti) adunk. Az előbbiekben említett ajándékoknak milyen adóvonzata van?
784. cikk / 2488 Házi gyermekorvos jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk álláspályázatot hirdetett meg házi gyermekorvosi munkakörre. A jelentkező alkalmazottként kívánja ellátni a feladatot. Az állás 2021. március 1. napján kerül betöltésre. Önkormányzatunk rendelkezik jelenleg a praxisjoggal és a működési engedéllyel. Az önkormányzat az egészségügyi ellátást nem költségvetési szerv útján végzi, hanem azt maga biztosítja. Az Eütv. 3. §-ának f) pontja alapján az önkormányzat egészségügyi szolgáltatónak minősül. Az Eszjtv. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. Az Eszjtv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgálati jogviszony egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel jön létre. Az e törvénnyel ellentétes egészségügyi szolgálati munkaszerződés semmis.
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
Az Eütev. 7. §-ának (2) bekezdése meghatározza az egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyokat. Ez alapján egészségügyi tevékenység végezhető többek között közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban.
Az Eütev. 2021. március 1. napjától továbbra is tartalmazza a közalkalmazotti jogviszonyt mint egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyt.
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a rendelet hatálya kiterjed azokra a praxisjoggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése kapcsán az alábbiakkal kapcsolatban kérek tájékoztatást: A 2021. március 1. napjától az önkormányzattal jogviszonyt létesítő házi gyermekorvos egészségügyi tevékenységét közalkalmazotti jogviszonyban vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban végezheti?
785. cikk / 2488 Kisadózó vállalkozások adózása
Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
786. cikk / 2488 Ingatlan-bérbeadás számlázása
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy kistelepülésen, és az alábbiakat tapasztaltam. Az önkormányzat önkormányzati rendelet alapján közterület-használatot számláz (Ft/négyzetméter tarifával), alap + áfa kerül a számlára. Másik esetben földbérleti díjat (szántóföldi terület) számláznak áfa nélkül. Melyik a helyes számlázás?
787. cikk / 2488 Társasház szigetelése
Kérdés: Társasházban, ahol magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak, homlokzat- és tetőszigetelés megvalósítása várható, melyhez a társasház hitelt kíván igénybe venni. A lakás tulajdonosai egy összegben vagy részletben is törleszthetik a szigetelés összegét. Az önkormányzat a lakásai után egy összegben fizeti ki a társasház részére a szigetelés rá eső részét. Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál az egyösszegű kifizetést: felújításként, átadott pénzeszközként vagy a havonta utalandó közös költség részeként? A szigetelés a lakások értékét növeli, ezért aktiválni is szükséges?
788. cikk / 2488 Gyermekek részére juttatott önkormányzati ajándék
Kérdés: Önkormányzatunk a településen élő minden 0-3 éves korú gyermek számára karácsonyra 5000 forint alatti ajándékutalványt adott. Helyi rendeletben ez nem került szabályozásra. Az így adott ajándékutalvány milyen juttatásnak minősül? Milyen adóvonzata van az önkormányzat esetén, és aki kapja, annak a részéről? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A védőnő szolgáltatta ahhoz az adatot, hogy kik részesülhetnek az ajándékban. Az utalványok átadását postai úton végezték, melynek során a tértivevény szolgálna bizonylatként, hogy az érintettek az utalványt átvették. Ez az eljárás megfelelő?
789. cikk / 2488 Jubileumi jutalom nyugdíj előtt
Kérdés: Egy önkormányzati költségvetési szerv közalkalmazottja 2021 szeptemberében szerzi meg a nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági időt. 2022 januárjában esedékes a 25 éves jubileumi jutalma, melyre nem lesz jogosult, amennyiben 2021 szeptemberében nyugdíjba megy, viszont szeretné azt megkapni. Megoldás lehet-e, hogy a felmentését csak 2022 januárjában kéri, illetve milyen más lehetősége van a Kjt. alapján?
790. cikk / 2488 Vásárolt követelés
Kérdés: Önkormányzatunk engedményezési szerződés keretében 3 millió forint értékben követelést vásárolt egy zrt.-től egy felszámolás alatt álló cégben, amelyben az önkormányzat részesedéssel rendelkezik. A követelés fedezetét képezi kettő, különböző ingatlanhelyrajzi számon fekvő terület. Miként történik majd a követelés számviteli elszámolása, tudván, hogy részesedéssel rendelkezik az önkormányzat a cégben? Valamint a felszámolási eljárás megszűnése után az ingatlanok megszerzésének számviteli elszámolása hogyan történik?
