Érvényesítés, ellenjegyzés

Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztár­ellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki ki­adásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
Részlet a válaszából: […] ...aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.A pénztáros, a pénztároshelyettes vonatkozásában összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénztárellenőri, pénzügyi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Önkormányzati vagyon átadása

Kérdés: 1. A községben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágításon, vagyis a villanyoszlopokon az önkormányzat kicseréltette a lámpatesteket energiatakarékosra (a régi lámpatestek, oszlopok az áramszolgáltató tulajdonában vannak) 6 300 000 Ft + áfa áron. Ez a kiadás beruházásnak vagy karbantartásnak minősül? Ilyen esetben ezeket a lámpatesteket térítésmentesen át kell adni az áramszolgáltató részére? Hogyan kell ezeket a műveleteket lekönyvelni?
2. Óvodai étkezési díjról számlát állítunk ki 2 példányban, egyik a vevőé, másik a könyvelésé. Kell készíteni egy harmadik tőpéldányt is a bizonylatok közt?
3. Az önkormányzatnál a pénztár vezetése a könyvelési programban történik. A kiadási és bevételi pénztárbizonylatból egy példányt állítunk ki, ami a könyvelésben megtalálható. Kell-e második példányt kinyomtatni és elhelyezni a számviteli bizonylatok közt?
Részlet a válaszából: […] ...útja, illetve hogy milyen módon kell gondoskodni a bizonylat megőrzéséről, papíralapon vagy elektronikus úton.A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok számítógépes programmal történő előállítása során a szigorú számadást a program biztosítja. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Kiküldetéshez kapcsolódó számlák

Kérdés: Kiküldetéshez kapcsolódó számlák esetén mi a helyes eljárás? A számlákat külön számlaként kell kezelni, egyenként kell rögzíteni az analitikában (pénzügy), és a számlákat egyenként kell könyvelni, külön a nettó részét kiküldetésre és külön a számlák áfatartalmát áfa rovatra? Vagy kiküldetési rendelvény alapján a számlák összesítését elég egy összegben rögzíteni az analitikában és egyben könyvelni kiküldetésre?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelt bizonylatoknak a teljesítési időpontja? Az elszámolás napja, vagy a kiküldetési rendelvény kiállításának napja, vagy a pénztári kifizetés dátuma? Egyik dátum sem felelne meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése bölcsődei közalkalmazott részére

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi elő­életre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 20. §-ának (2c) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a munkáltató feladatkörébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a közalkalmazotti jogviszony létesítésének a feltétele – az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Térítési díjak

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?
Részlet a válaszából: […] ...számlaSzámla kiegyenlítésekor pénzügyi könyvelés:T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvekK 33. Fizetési számlákSzámla pénzügyi kiegyenlítésekor költségvetési könyvelés áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Vásárolt élelmezés

Kérdés: Hogyan történik a vásárolt élelmezés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...számlaSzámla kiegyenlítésekor pénzügyi könyvelés:T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokraK 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvekK 33. Fizetési számlákSzámla pénzügyi kiegyenlítésekor költségvetési könyvelés áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért annak szabályait kell alkalmazni.Új Ptk. 6:48...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kerekítési különbözet elszámolása

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése szerint az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon kerekítve kell meghatározni. A bruttó térítési díjnak kell kerekített összegnek lennie, vagy a nettó térítési díjat kell kerekítve meghatározni? (Ez utóbbi esetben az áfás bruttó összeg nem feltétlenül kerek szám.)
Részlet a válaszából: […] ...különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el. A kerekítési különbözetek rendezéséről és pénztárban történő rögzítéséről a készpénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni. A kerekítési különbözet nem képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Házipénztár

Kérdés: A házipénztárral kapcsolatos a kérdésem. Intézményünkben a pénztáros feladata a napi posta feladása is. Saját pénzéből feladja a postát, másnap pedig a kapott számlát kifizeti a pénztárból magának. Ilyenkor a kiadási pénztárbizonylaton a kedvezményezett azonos lehet a pénztárossal. Ugyanezt kérdezem, ha ő a beszedett étkezési díjakat befizeti a bankszámlára, a kiadási pénztárbizonylaton az ő neve szerepel kedvezményezettként is?
Részlet a válaszából: […] ...helyes az a gyakorlat, hogy a pénztáros a saját pénzéből fizeti ki a postai díjat. Az Ávr. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába. A (2) bekezdés szerint a házipénztárból felvett készpénzelőleggel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?
Részlet a válaszából: […] ...védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.A könyvelés, pénztárkezelés az Ávr. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt gazdálkodási tevékenységek közé tartozik, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.
1
12
13
14
27