Találati lista:
81. cikk / 278 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
82. cikk / 278 Év végi cafeteriajuttatások adózása
Kérdés: Mely esetben adható cafeteriajuttatás (így éves bérlet, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, utalvány, SZÉP-kártya-feltöltés) a 2018. évi adózási szabályok mellett?
83. cikk / 278 Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
84. cikk / 278 Érvényesítés
Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
85. cikk / 278 Múzeumi ajándékbolt nyugtaadása
Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban – a helyi értékek népszerűsítése érdekében – a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából; önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk. Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? (A múzeumokban internetszolgáltatás nincs, valamint nem minősülnek önálló intézménynek.) Önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről verseskönyvet szeretne készíttetni, több példányban.
Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
86. cikk / 278 Befektetési jegy
Kérdés: Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
87. cikk / 278 Könyvek, ajándéktárgyak értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk múzeumaiban – a helyi értékek népszerűsítése érdekében – a településünk nevezetességeit bemutató könyveket, képeslapokat, ajándéktárgyakat (kulcstartó, bögre) szeretnénk értékesíteni. (Az önkormányzatunk áfamentességet nem élvez. Az értékesíteni kívánt tárgyakat nem üzletszerűen, nem haszonszerzés céljából, önköltségen történő értékesítéssel biztosítanánk.) Hogyan kell eljárnunk az értékesítés során? Mindenképp szükséges-e online pénztárgépet használnunk? Továbbá önkormányzatunk a helyi írók alkotásait összegyűjtötte, amelyről könyvet szeretne készíttetni, több példányban. Az alkotók kapnának ingyenesen néhány példányt, míg a többi könyvet önköltségen kiszámlázva biztosítanánk. Kiskereskedelmi tevékenységnek minősülne-e az értékesítés? Hogyan járjunk el helyesen?
88. cikk / 278 Csatlakozási díj átvezetése
Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?
89. cikk / 278 Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama
Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
90. cikk / 278 Jólteljesítési biztosíték
Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?
