Költségvetési szerv és a gépkocsilízing

Kérdés: Önkormányzatunk egyik intézménye autót lízingelt. Utána derült ki, hogy költségvetési intézmény nem lízingelhet, mivel a megfelelő főkönyvi szám (K917) a 1254 szektorú intézményhez nem rendelhető. Az autó már megvan, mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 41. §-ának (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv saját nevében a 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 8. §-ának (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet. Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Önkormányzati személygépjármű

Kérdés:

Önkormányzatunk ajándékba kapott magánszemélytől egy személygépjárművet. Cégautóadó-fizetésre kötelezettek leszünk? Az önkormányzat olyan személyt kérne fel a személygépjármű vezetésére, akinek semmilyen jogviszonya nincs az önkormányzattal szemben (nem alkalmazott, nem tisztségviselő, nem intézményvezető). Milyen formában tudja az önkormányzat a személygépjármű vezetését ezzel a személlyel megoldani?

Részlet a válaszából: […] A cégautóadó a gépjármű tulajdonosát terheli. A Gjt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint a nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65. §-a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – főszabályként – beletartozik a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 59–63. §-ai rendelkeznek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózási szabályairól. Az Szja-tv. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Gépkocsilízing elszámolása

Kérdés: A polgármesteri hivatal (nem az önkormányzat) vásárolt egy személygépkocsit, amelyért 2024. 06. 12-én nettó 1.574.803 Ft, 11. 19-én 1.496.063 Ft vételárelőleget fizettünk, és 2025. 02. 13-án további 78.740 Ft-ot. Az adásvételi szerződés kelte 2024. 06. 14. A fennmaradó vételár, nettó 5.110.282 Ft nyílt végű pénzügyi lízing keretében kerül 5 év alatt kifizetésre nettó 1.126.348 Ft maradványérték mellett. Az autót a kereskedés 2025. 01. 21-én átadta. Helyesen jártunk, illetve járunk-e el, ha a befizetett vételárat, nettó 3.149.606 Ft-ot aktiváltuk, és a továbbiakban a havonta fizetett nettó lízingdíjat fogjuk aktiválni? A lízingdíj kamatát és a rendelkezésre tartási díjat egyéb dologi kiadás rovatra könyvelhetjük-e? A polgármesteri hivatalnak keletkezik-e az autó tekintetében cégautóadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/A. §-ának (1) bekezdése szerint adóköteles az Szja-tv. szerinti személygépkocsi – ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit.A Gjt 17/B. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök

Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Ptk. szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet. Települési önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet csak abban az esetben köthet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Kiküldetési díj

Kérdés: Kiküldetési rendelvény esetén, ha a kiküldetési rendelvény szerint kifizetett összeg meghaladja a jogszabály szerint elszámolható összeget, akkor hogyan kell értelmezni az adókötelezettséget? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni? Ha a munkaadó a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel? Ha a kiküldetési rendelvény szerint elszámolt összeg meghaladja az adómentes összeget, akkor csak az adómentes részt meghaladó összeg adóköteles, vagy a teljes összeg, amit a kiküldetési rendelvény szerint kifizettek a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel, amellyel szemben a magánszemélynek költségelszámolási lehetősége van. A költségelszámolásnál ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére – feladatainak ellátásához – jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a könyveiben a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket mutathatja ki. Az ingyenes vagy térítés fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja nagycsaládos személygépkocsi-szerzési támogatással vásárolt autót. Ezt az autót most értékesíteni szeretné. Figyelembe vehető-e a támogatás a szerzési összeg meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A 45/2019. Korm. rendelet alapján a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében 2019. július 1-jétől személygépkocsi-szerzési támogatást vehetnek igénybe. A szerzési támogatás igénybevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
1
2
3
4