Térítésmentes átadás

Kérdés: Intézetünk a már nem használt számítástechnikai eszközeit térítésmentesen átadná egy másik EU-tagországban található iskolának. Van-e ennek valami akadálya? Vonatkozik-e erre külön szabály, vagy a hazánkban szokásos módon bizonylatoljuk és számoljuk el?
Részlet a válaszából: […]  Az EU-tagországba térítésmentesen átadásra kerülőszámítástechnikai eszközöket az átvevő a saját országában előírt számviteliszabályoknak megfelelően fogja átvenni. Az átadó, azaz intézményük amagyarországi számviteli szabályok szerint tőkeváltozással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Térítés nélküli eszközök áfája

Kérdés: Városunkban már több éve megszűnt a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A felszámolás évekig elhúzódott. A felszámolás során a szövetkezet tulajdonában lévő külterületi utak, csatornák az 1993. évi II. törvény 12/D. § (1) bekezdése alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek, földhivatali határozattal. Ezt a vagyont a könyveinkbe bevételeztük. Kérdésem, hogy ez a vagyonnövekedés áfa szempontjából hogyan minősíthető?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés szerint az önkormányzat jogszabály alapján, illetveföldhivatali határozat alapján, térítés nélkül kapta meg a külterületi utakat,csatornát. Az Áfa-tv. az ingyenes átadást feltételhez kötötten adóztatja(Áfa-tv. 11. §). Az ingyenes átadás akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: Két tulajdonos (amelyből az egyik egy önkormányzat) meghatározott alaptőkével gazdasági társaságot (rt.-t) hozott létre, ahol a jegyzett tőke arányában határozták meg a szavazati arányt. A szavazati arány megváltozása érdekében az önkormányzat a másik tulajdonostól megvette a tulajdoni részét (részvényjegyet vásárolt), a jegyzett tőkerész feletti (piaci) értéken. Az eredeti jegyzett tőke 100 millió Ft, amelyből az önkormányzati rész 40 millió Ft volt. A 60 millió Ft tulajdoni részt 85 millió Ft-ért vette meg az önkormányzat. A vásárlás lekönyvelésével az önkormányzat mérlegében kimutatott tulajdoni részesedés összege (125 millió Ft) eltér – magasabb lett – a cégbíróságon jegyzett tőke (változatlanul 100 millió Ft) összegétől. Hogyan kellett volna helyesen könyvelni a tulajdonrész vásárlását, illetve a vásárlás hogyan befolyásolja az önkormányzat mérlegének sorait?
Részlet a válaszából: […]  Első észrevétel, hogy az önkormányzat nem is lehetett volnaa gazdasági társaság tagja az eredeti állapot szerint, mivel nem rendelkezetttöbbségi befolyással. A helyi önkormányzatok gazdasági társaságban valórészvétele az önkormányzati kötelező feladatok ellátását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Bruttó kettőszázezer forintos cafeteriajuttatás nettó értéke

Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szólótörvény 59. § (3) bekezdés valóban úgy rendelkezik, hogy a költségvetésiszervek által foglalkoztatottak éves cafeteriakerete a 2011. évben nemhaladhatja meg a bruttó 200 000 forintot. A köztisztviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Munkahelyi kedvezményes étkeztetés, melegétkezési utalvány

Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2011.január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül az étkezőhelyi vendéglátásnak,munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretébenmegvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Szakképzés-szervezési Társulás által a szakképző iskolánakátadott eszközök esetében azt kell vizsgálni, hogy kis értékű vagy nagy értékűtárgyi eszközök kerülnek-e használatba. A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési éselőállítási) érték alatti (kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. A természetbeni juttatások munkáltatót terhelő szja-fizetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel. Saját konyhát üzemeltetünk. Dolgozóink az étkezésért a nyersanyagnorma + 25% áfát fizetik meg étkezési térítési díj címén (pl. ebéd 205 Ft + 51 Ft áfa). Mivel ez így kedvezményes étkeztetés (rezsiköltséget nem teszünk rá), helyesen járunk-e el akkor, ha a normaköltség x 60% rezsi = 205 x 60% = 123 Ft után fizetjük meg mint munkáltató a 25% szja-t? Természetesen ezt a Magyar Államkincstárnak dolgozónként lejelentjük, és az adó átutalásáról ők intézkednek.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 69. § (12) bekezdése szerint a természetbeni juttatás révénmegszerzett bevételnek azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen vagykedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Saját személygépkocsi hivatali célú használata

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
Részlet a válaszából: […] A körjegyző köztisztviselői jogviszonyban áll, tevékenységéttehát az Szja-tv. 24. § alapján nem önálló tevékenységként végzi. Az Szja-tv. 25. § (1) bekezdés alapján nemönálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet amagánszemély e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Befejezetlen beruházásként nyilvántartott tervezési költségek elszámolása

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő előírásttartalmazza:"Az (1) bekezdés (terven felüli értékcsökkenés) szerintiértékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág,a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy aképviselők tulajdonába kerülnének a számítógépek, vagy csak használatba adnákazokat részükre munkavégzésük feltételeként.1. Amennyiben a képviselők nem szereznek tulajdonjogot azönkormányzat által beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.
1
11
12
13
16