Befejezetlen beruházásként nyilvántartott tervezési költségek elszámolása

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő előírásttartalmazza:"Az (1) bekezdés (terven felüli értékcsökkenés) szerintiértékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág,a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Számítógép beszerzése önkormányzati képviselők munkájához

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy aképviselők tulajdonába kerülnének a számítógépek, vagy csak használatba adnákazokat részükre munkavégzésük feltételeként.1. Amennyiben a képviselők nem szereznek tulajdonjogot azönkormányzat által beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] Az egyes kormány- és miniszteri rendeletek módosításairólszóló 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet nem helyezte hatályon kívül azállamháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Aktiváláskor figyelembe vehető árfolyam

Kérdés: Önkormányzatunk az ISPA támogatás keretében beruházást valósít meg. A kivitelező számláját euróban állítja ki. Mi a kiegyenlítéskori árfolyamon könyveljük a számvitelben a befejezetlen beruházás bekerülési értéket. Az aktiválás a kiegyenlítést követően különböző időpontokban, több részletben történik. Kérdésünk: az aktiváláskor milyen árfolyamon kell megállapítani a tényleges bekerülési értéket (az aktiválás vagy a pénzügyi teljesítés napján)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a rögzíti a bekerülési érték tartalmát. Arészletesen felsorolt tényezőket összefoglalva a bekerülési érték azaktiválásig ténylegesen felmerült tételek együttes összege. Ennek megfelelőenaktiváláskor csak a pénzügyi teljesítéskor megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Kapcsolt vállalkozások adóhatósági bejelentése

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23. pontja, valamint az Art. 178. § 17.pontja definiálja a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mind a Tao-tv., mind azArt. a kapcsolt vállalkozási viszony fennállását a Polgári Törvénykönyvnek atöbbségi befolyással rendelkező fogalmára való utalással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Ajándékba kapott készletek elszámolási szabályai

Kérdés: Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra – gondolom – nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)
Részlet a válaszából: […] A térítésmentesen, ajándékként átvett készleteket az Szt.vonatkozó előírása alapján az átvétel időpontjában ismert piaci, forgalmiértéken kell állományba venni. Az Szt.-nek ezt a szabályát a költségvetésiszerveknek is az Áht. szerint eltérés nélkül alkalmazniuk kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Önkormányzati ingatlanon végrehajtott beruházás

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához több olyan körülmény ismeretére isszükség lenne, amelyek a kérdésfelvetésből nem derülnek ki, ezért csakáltalánosságban lehet azokat a szempontokat megadni, amelyek alapjánmegítélhető lesz a helyes adóelszámolás a kérdéses esetben. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Munkahelyi és szabadidősport támogatása

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja szerintadómentes – többek között – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmiszervezetből annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangbana közhasznú cél szerint címzett magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Üdülési szolgáltatás adómentessége

Kérdés: Adómentes üdülési szolgáltatásban részesül 2 dolgozónk, családtagjaikkal együtt. A családtagok részére is el kell-e számolnom az üdülési támogatást? Kell-e intézményünknek ezzel összefüggésben valamilyen nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. adómentességet biztosít az ingyenes üdülésiszolgáltatás nyújtására akkor, ha az megfelel az adómentesség törvényifeltételeinek.Az üdülési szolgáltatás akkor adómentes, ha azt a munkáltatónyújtja a munkavállaló részére a tulajdonában álló, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Munkavállaló részére bérelt lakás adókötelezettsége

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál a munkavállaló részére bérelt lakástekintetében adókötelezettség keletkezhet. A kérdés ugyanis nem kiküldetés esetérevonatkozik, hanem a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti távolság miattszükségessé vált munkahelyhez közeli lakhatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.
1
11
12
13
15