157 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzat laptopokat kíván beszerezni. A vásárlást követően át kívánja adni (használatra vagy üzemeltetésre) ingyen a képviselők részére mint munkaeszközöket. Megtakarítást jelentene az irodaszer-beszerzések vonatkozásában, mivel az előterjesztéseket CD-n bocsátanák a képviselők részére. Mivel az önkormányzattal a képviselők munkaviszonyban nem állnak, kapcsolódik-e az átadáshoz valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 30. §-a rendelkezik az értékcsökkenés elszámolásáról. A 30. § (5) bekezdése szerint alacsonyabb értékcsökkenés elszámolható, de ezt a pontot hatályon kívül helyezte a 118/2008. Korm. rendelet 886. pontja. A számviteli törvény szerint értékcsökkenést a használati idő alapján kell elszámolni. Arra szeretnénk választ kapni, hogy a központi költségvetési szervnél a számviteli törvény előírása alkalmazható-e? Vagyis a 249/2000. Korm. rendeletben meghatározott leírási kulcsnál magasabb leírási kulcsot alkalmazhatunk-e?

Kérdés: Önkormányzatunk az ISPA támogatás keretében beruházást valósít meg. A kivitelező számláját euróban állítja ki. Mi a kiegyenlítéskori árfolyamon könyveljük a számvitelben a befejezetlen beruházás bekerülési értéket. Az aktiválás a kiegyenlítést követően különböző időpontokban, több részletben történik. Kérdésünk: az aktiváláskor milyen árfolyamon kell megállapítani a tényleges bekerülési értéket (az aktiválás vagy a pénzügyi teljesítés napján)?

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?

Kérdés: Kiemelt költségvetési szerv vagyunk. Térítésmentesen kapunk-kaptunk készletet. A készletek között ezt piaci értéken kell kimutatnunk, gondolom, a könyvelése a tőkenövekedéssel szemben történik. Mi a helyes eljárás a készlet felhasználásánál? Milyen könyvelési tételek merülnek fel, illetve milyen értéken? (Szakfeladatra – gondolom – nem kerülhet piaci értéken könyvelt tétel?)

Kérdés: Önkormányzat határozott időre bérbe adta művelődési házát áfaalany vállalkozónak, aki toldalék-épületrészt emelt az épülethez. A beruházást saját költségén végezte, az ingatlant nyilvántartásában vezette. A szerződés lejártával térítésmentesen átadta az ingatlant azzal, hogy a piaci érték áfarészének befizetését nem vállalja, rendezze az önkormányzat. A polgármesteri hivatal az áfát az adóhatóság felé bevallotta, megfizette (2008. 02. 15-én). A vállalkozó 2008. 03. 31-én leszámlázta az önkormányzat felé az áfa összegét azzal, hogy ő a bevallásra kötelezett. Várjuk véleményét, hogy miként járjon el az önkormányzat, figyelembe véve azt, hogy az áfabevallást, -fizetést már teljesítette!

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Adómentes üdülési szolgáltatásban részesül 2 dolgozónk, családtagjaikkal együtt. A családtagok részére is el kell-e számolnom az üdülési támogatást? Kell-e intézményünknek ezzel összefüggésben valamilyen nyilvántartást vezetnie?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?