2265 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk tevékenységi körébe tartoznak: város- és községgazdálkodás, vízrendezés, köztisztaság, zöldterület-gondozás, közvilágítás, sportlétesítmény működtetése, lakó- és nem lakóingatlan bérbeadása, utak, parkolók üzemeltetése, piac működtetése stb. Az alaptevékenység ellátásának feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtottunk eseti jelleggel, térítés ellenében, államháztartáson kívül, illetve belül (pl. fuvarozás, konténer-bérbeadás). A felügyeleti szervünk 2009. július 1-jétől a kiegészítő tevékenység folytatását csak a "75184-5 város- és községgazdálkodási szakfeladaton" engedélyezte. Kérdésünk, hogy a jövőben is lehetőségünk van-e a fenti kiegészítő tevékenység folytatására?

Kérdés: A jövőben szigorodnak a gazdasági vezetőre vonatkozó előírások. A polgármesteri hivatalnál vagy a körjegyzőségi hivatalnál szükséges-e gazdasági vezetőt alkalmazni, mivel az Ámr. a pénzkezelési jogkörök gyakorlásánál az intézményre vonatkozóan használja a gazdasági vezető fogalmát, azonban az önkormányzatok esetében pénzügyi-gazdasági ügyintézőt említ? Ugyanakkor a polgármesteri hivatalok vagy körjegyzőségek is beletartoznak az önállóan gazdálkodó (2009-től önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv fogalmába, melyekre vonatkozóan viszont előírás az, hogy ha van gazdasági szervezete, akkor kell, hogy legyen gazdasági vezetője is.

Kérdés: Testvérkapcsolatot építettünk ki egy külföldi településsel. Ajándékként egy köztéri alkotást szeretnénk településükön elhelyezni. Hogyan történik a könyvelés? A külföldön kiállított számlák elszámolására és könyvelésére hogyan van lehetőségünk?

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. sportcsarnokot épít, és iskolabővítő beruházást végez. A beruházás üzembe helyezés után a kft. tulajdonában marad, az önkormányzat feladatai ellátásához – nem kizárólagos bérlőként – bérelni fogja az ingatlant. Kérdésünk, hogy az önkormányzat jogosult-e a bérleti díj áfájának visszaigénylésére? Véleményünk szerint, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, akkor a bérleti díj áfatartalma visszaigényelhető.

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?

Kérdés: A DOKK könyvelőprogrammal nyilván lehet tartani a kötelezettségvállalásokat. Elegendő-e ez a nyilvántartási forma?

Kérdés: Nagyközségünk önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázatot nyújtott be a település szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és bővítése tárgyában. A pályázat első fordulója eredményes volt, az önkormányzat a második fordulós pályázat elkészítéséhez 85%-os vissza nem térítendő támogatást nyert. A második fordulóhoz most készül a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a beruházás terve. Ezen dokumentumok birtokában a következő évben tervezzük a beruházás megvalósítását. A beruházást – befejezése után – az önkormányzat üzemeltetésre bérbe adja 100%-os tulajdonú kft.-jének, amely cég jelenleg is üzemelteti a szennyvíztisztító telepet, a csatornarendszert, és természetesen áfásan szedi a szennyvízdíjat. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Véleményünk szerint a szennyvíztisztító építménynek (ingatlan) minősül, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható.

Kérdés: Önkormányzatunk telekértékesítés során biztosítja (megépíti) a telekhatárig a közműveket (áram, gáz, víz csatorna), ezért az értékesítés során közmű-hozzájárulási díjat vet ki a vásárlóra. Útépítésnél az érintett ingatlantulajdonosra útközmű-hozzájárulást vet ki. A képviselő-testület határozza meg a közmű-hozzájárulási díjak összegét. Önkormányzatunk az áfa alanya. A víz-, gáz-, áramközmű bevételét 25%-os áfa terheli? Ha részletfizetéssel törlesztik, mikori áfakulccsal kell számolniuk 2009. júliustól: a 20 vagy a 25%-ossal? Az útközmű 25%-os áfatartalmú? Valamint ha valaki számlát kér a közművektől, milyen SZJ vagy TEÁOR a megfelelő?

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?

Kérdés: Intézményünk AVOP támogatásban részesült 2005. évben. A pályázati feltételek szerint ki kellett számítani a támogató által szabott képlettel a támogatás miatt levonásba nem helyezhető adó összegét, melyre kiegészítő támogatás formájában fedezetet kaptunk. Az így kiszámított összeg azonban kevesebb volt, mint amit az akkori áfaszabályok szerint a támogatás miatti arányosítás okán ténylegesen nem helyezhettünk levonásba. A kérdésem tehát az volna, hogy az az áfaösszeg, amit a támogatásból nem kaptunk meg, utólagosan visszaigényelhető-e a Közösségi Bíróság döntése nyomán megnyílt lehetőségnek megfelelően?