2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó informatikust milyen jogviszonyban kell alkalmazni? Megfelelő-e a munka törvénykönyves munkaszerződés, vagy csak köztisztviselő lehet?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv, alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak. 1996-ban nyugdíjba vonult munkatársunk a napokban elhunyt. Kérdésünk, hogy özvegyének temetési segély jogcímen adhatunk-e támogatást. Ha ezen a jogcímen nem, akkor milyen egyéb jogcímen támogathatjuk?

Kérdés: 1952. 08. 05-én születtem. Három gyermekem született: 1971. 08. 05., 1974. 03. 08., 1975. 02. 08. A GYES-re nem voltam jogosult, mert nem volt meg a szükséges biztosítási időm. A 3. gyerekem 3 éves koráig kaptam méltányosságból GYES-t. 1978. 02. 09-től munkaviszonyom folyamatos a közszférában. 1971-1978-ig kaphatok-e szolgálatiidő-kedvezményt, és részt vehetek-e a prémiumévek programban?

Kérdés: A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/B. §-a értelmezéséhez kérem segítségüket. Városi önkormányzat költségvetési szervénél alkalmazható-e gazdasági vezetőként olyan személy, aki pénzügyi és számviteli főiskolán végzett (1994. belkereskedelmi szak), és regisztrált mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakterületen, mert a jelzett főiskolai szakkal oda regisztrálták)? A fenti (számviteli főiskolai) végzettség megfelel-e a (1) bekezdésben rögzített, pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú végzettségnek, vagy meg kell szereznie az államháztartási szakos mérlegképes könyvelő végzettséget is? A fenti végzettség községi önkormányzat költségvetési szervénél megfelelő a gazdasági vezetői feladatok ellátásához?

Kérdés: Köztisztviselő 35 évi közszolgálati jogviszony után jogosult a Ktv. 49/E. § (2) bekezdés c) pontja alapján 4 havi illetményre. Mi képezi az illetményt? Beleszámít-e a munkakörébe nem tartozó munka után járó helyettesítési díj?

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül? 1972. 08. 03.-1979. 05. 08. Lakásépítő Vállalat 1979. 05. 09.-1989. 01. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 02. 01.-1989. 11. 19. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 11. 20.-1990. 01. 10. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1990. 01. 11.-1997. 07. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. – szülés miatti távollét 1997. 08. 01.-1997. 11. 09. GYES 1997. 11. 10.-1999. 01. 31. passzív GYES 1999. 02. 02.-2000. 01. 27. munkanélküli 2000. 01. 28.-2000. 04. 13. munkanélküli – átképzési támogatás 2000. 05. 02-től jelenleg is köztisztviselő A szülés és GYES miatti időt, ami alatt a szövetkezetnél állt alkalmazásban, teljesen be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időnél, vagy csak 1992. 06. 30-ig? A passzív GYES beszámít a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: Költségvetési szerv adóalanyként terméket értékesít. 2009. július 1-je előtt a vevő előleget fizetett, amelyről 20%-os adómértékkel számlát állítottunk ki. A termékértékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítése 2009. július 1-je után történt. Mivel a teljesítés időpontjában a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni, véleményünk szerint az előlegszámlát sztornírozni kell, és a teljes összegre kell kiállítani 25%-os adómértékkel a számlát.

Kérdés: Sportrendezvényekre szóló jegyeket vásároltunk idén különböző rendezvényekre ugyanattól a cégtől, és a vásárlásaink mennyiségére tekintettel utólagos kedvezményt kaptunk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ilyen esetben köteles-e helyesbítő számlát kiállítani a cég. Értelmezésük szerint ez nem szükséges, mivel az Áfa-tv. 77. § (3) bekezdése pusztán lehetőségként biztosítja a szolgáltatást nyújtó adóalany számára ilyen esetben az adóalap-csökkentést és nem kötelezettségként. Éppen ezért vonakodik is kiállítani azt, mivel úgy gondolja, hogy minden egyes árcsökkentésére alapot adó ügylet bizonylatát helyesbíteni kell, valamint önellenőrizni a bevallási időszakot, ugyanakkor a kedvezményt ugyanúgy meg kell adózni. Álláspontunk szerint ugyanakkor mindenképpen ki kell állítani a helyesbítő bizonylatot. Kérjük, segítsenek a probléma tisztázásában!