2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Magyarországon milyen adót és járulékokat kell fizetnie, és milyen bejelentési kötelezettsége van annak a magyar magánszemélynek, aki Svájcban munkaviszony keretében végez munkát?

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.

Kérdés: Egy gazdasági társaság által végzett építkezések során a tulajdonunkban lévő vízműrendszerhez tartozó víznyerő kutak ivóvízbázisa szennyezetté vált. Annak érdekében, hogy azt a jövőben is hasznosítani tudjuk, víztisztító berendezéseket kellett beszereznünk. Az építkezést végzővel abban állapodott meg az önkormányzat, hogy támogatásként folyósítja a beszerzés ellenértékét. A megállapodás azt a kikötést tartalmazza, hogy az önkormányzat köteles a beszerzést végrehajtani, amelyet követően – változatlan áron – számlázni köteles a gazdasági társaságnak. Az önkormányzat nem minősül adóalanynak, az Áfa-tv. 188. § (1) bekezdésében foglaltak szerint alanyi adómentes. A beruházás 20 millió forint értékben történik. Kérdésünk: vajon adóköteles szolgáltatást végez-e az önkormányzat akkor, ha egy ilyen szolgáltatást leszámláz?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a közalkalmazott munkavállaló nem jelenik meg munkaidejében a munkahelyen, és távolmaradásának okáról nem értesíti a munkáltatót, illetve a munkáltató érdeklődésére sem igazolja a keresőképtelenségét?

Kérdés: Tudomásunk szerint az Áfa-tv. 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezte azt a korábbi szabályozást, mely lehetővé tette, hogy méltányossági alapon visszakérjük egyes speciális esetekben az áfát. Van-e lehetőség arra, hogy a 2008. január 1-jét megelőző beszerzéseink esetében éljünk ezzel a lehetőséggel?

Kérdés: Hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre az Áfa-tv. 88. § b) pontjában foglaltak szerint áfakötelezettséget választottunk, az ingatlanértékesítésre nem éltünk ezzel a jogunkkal, tehát az általános szabályok szerint adózunk. Önkormányzatunk földterületet kíván bérbe adni egy kft.-nek évi 100 Ft + áfa/ha áron. A bérleti szerződés 20 éves határozott időtartamra szól. A bérlő a szerződésben vállalja, hogy olyan beruházást fog az ingatlanon megvalósítani, melyben gazdasági tevékenysége során (üvegházi és szabadföldi termesztés) 200 fő foglalkoztatását biztosítja. A területen létesített beruházás (vagyonelemek) a bérlő kizárólagos tulajdonát képezik. A bérbeadó elidegenítési szándéka esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, illetve a felek közös értékesítésben is megállapodhatnak. Kérdésünk az lenne, hogy a fenti ügylet kapcsán hogyan járunk el helyesen, a jelképes bérleti díjat tekinthetjük-e áfaalapnak, vagy az áfát a piaci alapú bérleti díj után kell megfizetni?

Kérdés: Önkormányzatunknál az addig 10 önállóan gazdálkodó intézmény közül ez év július 1-jétől 9 intézmény részben önállóan működik tovább. Meg kell-e szüntetni a már átalakult, részben önálló intézmények jelenlegi adószámát, vagy marad a régi adószám, és továbbra is készíti az adóbevallását, szerződést köthet, számlát állíthat ki?

Kérdés: A 2007. évi CLII. törvény értelmében kell-e szakközépiskolában a vezetőség tagjainak (közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkeznek) és a könyvelőnek vagyonnyilatkozatot tennie? Kötelezettségvállalásra jogosult az intézményvezető és a helyettesei. Ellenjegyzési jogosultsággal a gazdasági vezető, illetve akadályoztatása esetén a könyvelő rendelkezik. A kötelezettségvállalás aláírása csak ellenjegyzéssel lehetséges.

Kérdés: Közhasznú alapítványunk egyik tevékenysége folyóirat megjelentetése. Az ebből származó bevételünk csekély, ezért annak megjelentetése csak támogatásokból lehetséges. 2007. évben is pályáztunk, és utófinanszírozás keretében támogatást szereztünk a lap megjelentetéséhez. A szerződés szerint a lap 11 számához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Kérdésünk, hogy az effajta támogatás indokolja-e az arányosítási kötelezettséget, és amennyiben nem, akkor mikortól helyezhetjük levonásba az előzetesen felszámított adó összegét?

Kérdés: Az iskolánkban dolgozó közalkalmazott kolléganőnk (53 éves) "A7"-es besorolás alapján kapja a bérét. E szerint 20+7 nap fizetett szabadság jár neki. Az Mt. szerint 45 életév felett 30 nap szabadság járna neki évente. Jól járunk-e el, ha 27 nap szabadságot engedélyezünk számára?