2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: A 2005. évi CXVIII. tv. 34., 36. és 38. §-ai szabályozták az egyhavi különjuttatás és a 13. havi illetmények kifizetését. Tudomásom szerint, ebben a jogszabályban nem lett rendezve azok 13. havi részarányos illetményének kifizetése, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt és 2005. év közben szűnt meg. Kérem konkrét válaszukat, hogy fizethető-e erre az időszakra 13. havi részarányos illetmény annak, aki augusztus 31-éig volt alkalmazva?

Kérdés: Feleslegessé vált, elavult, 0-ra leírt számítógép selejtezésével egyidejűleg a számítógépen használt Win98-as operációs rendszer is selejtezhető? Helyes megoldás, ha a selejtezett számítógépet veszélyeshulladék-gyűjtő helynek adjuk át megsemmisítésre, természetesen a megfelelő azonosítók, darabszám és tartozékok, valamint a hozzá tartozó operációs rendszer feltüntetésével, és ők igazolják listán azok átvételét?

Kérdés: Egy közhasznú alapítványnál a könyvelő egyéni vállalkozóként számlát ad, s a továbbképzéseinek költségét az alapítvány nevére szóló számlával kifizetteti az alapítvánnyal. Ezek után a tanfolyami díjak után szerinte adó- és járulékfizetés nem keletkezik az alapítványnál. Igaza van?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?

Kérdés: Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy saját megítélése alapján dönti el, hogy a dolgozók közül ki dolgozzon rugalmas, illetve ki kötött munkaidőben egy szervezeten belül?

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?