2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?

Kérdés: Intézményünknél felmerült, hogy a bejövő számlák eredeti példánya nem a könyvelés mellett kerülne lefűzésre, hanem a központi irattárban. Előírás-e, hogy a számla kifizetése előtti érvényesítéskor a számla eredeti példánya alapján történjen az érvényesítés, valamint a könyvelési bizonylatok között az eredeti számlát kell lefűznünk?

Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?

Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?

Kérdés: Társaságunk egy gépjármű-márkakereskedés, amely elsősorban új autókat értékesít, de a legtöbb esetben ehhez hozzátartozik a régi autó beszámítása is. Egyes esetekben előfordul, hogy olyan használt autót számítunk be, ahol a forgalomba helyezés régebbi, mint hat hónap, de az autó 6000 km-nél kevesebbet futott. Az esetek 90 százalékában nem áfaalanytól vagy áfamentesen számlázó vállalkozástól vesszük meg az autókat. Az értékesítések tekintetében évekkel ezelőtt bejelentettük az adóhatóságnál a különbözeti adózás alkalmazását. Két járművel kapcsolatban merült fel, hogy azok az Áfa-tv. 259. §-ának 25. pontja alapján új közlekedési eszköznek minősülnek, ezért az értékesítésükkor 27 százalék általános forgalmi adót kell felszámítani.
Az első személygépkocsit új autóként értékesítettük, a forgalomba helyezés is megtörtént. Öt hónap múlva adásvételi szerződéssel visszavásároltuk a magánszemély vevőtől az autót (anyagi nehézségek miatt meg kellett válnia a gépjárműtől), és eladtuk egy másik vevőnek, már használt autóként. Veszteségünk keletkezett rajta, mert az előző évben kapott rendszámot az autó (kilométeróra állása: 2540 km).
A második esetben egy áfaalany vállalkozástól vettük meg az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjára hivatkozással adómentesen számlázott járművet, és ezt követően értékesítettük a viszonteladóra vonatkozó szabályozás szerint (kilométeróra állása: 3000 km).
Mindkét gépjárművet belföldi vevőnek adtuk el. A fenti személygépkocsikkal kapcsolatban felmerülhet-e az új közlekedési eszközök értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazása, illetve helyesen jártunk-e el, amikor a különbözeti adózás alkalmazásával értékesítettük a személygépkocsikat?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?

Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?

Kérdés: Hogyan alkalmazható alkoholszonda, ha feltehető, hogy a munkavállaló ittasan végzi a munkáját? Milyen következménye lehet annak, ha valaki alkoholos befolyás alatt dolgozik, erre tekintettel megszüntethető-e a jogviszony, és ha igen, milyen módon? Adatvédelmi (GDPR) szempontból mikor jogszerű az alkoholszondás vizsgálat?

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelésbe adás, illetve vagyonkezelésbe vétel államháztartáson kívüli, illetve államháztartáson belüli szervezetek között? Kinek kell az eszközöket a könyveiben kimutatni?